Legyen ez a kezdőlapom!    |    2026. szeptember 28., hétfő

Elkészült a paksi fenékküszöb első üteme

A paksi fenékküszöb építése a Dunánál

Kiemelt kép: illusztráció

Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a tervezettnél gyorsabban és olcsóbban készült el a paksi fenékküszöb első építési üteme: a mű a Duna teljes szélességében összeért, és 17 nap alatt megépítették. A kormányfő szerint a beruházásra azért volt szükség, mert enélkül az atomerőmű két turbinája jelenleg is állna. Eközben a Tisza-kormány egyik legfontosabb politikai ügye, az új vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőjének megválasztása továbbra is éles vitákat vált ki.

A fejleményről a Portfolio számolt be.

17 nap alatt készült el a paksi mű első szakasza

Magyar Péter közösségi oldalán közölte, hogy elkészült a Paksi Atomerőmű működése szempontjából fontos fenékküszöb első üteme. A miniszterelnök azt írta, hogy a kivitelezés a tervezettnél jóval olcsóbban és gyorsabban zajlott, a munkálatok pedig 17 nap alatt befejeződtek.

A fenékküszöb a folyómederben kialakított mű, amely a bejegyzés szerint mostanra a Duna teljes szélességében elkészült. A munkálatok során augusztus 12. óta 43 ezer köbméter követ építettek be. A kormányfő a megvalósítást „elképesztő emberi és szakmai teljesítménynek” nevezte.

Magyar Péter hangsúlyozta: ha a fenékküszöb nem készülne el, az atomerőműben jelenleg két turbina is állna. A bejelentés alapján az első építési ütem két héttel a meghirdetett határidő előtt zárult le.

Új vezető az elszámoltatási hivatal élén

A kormány számára politikailag ennél jóval összetettebb ügy az Országgyűlés pénteki döntése, amellyel Unger Anna Rózát választották meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, vagyis az NVVH elnökévé. A szervezet feladata a kormányzati kommunikáció szerint a visszaélések feltárása, a vagyonelemek biztosítása és a vádemelés kezdeményezése lesz.

Magyar Péter szerint a jelölt kiválasztása átlátható módon történt, és nem született háttérmegállapodás a Fidesszel. A döntést ugyanakkor politikai és szakmai bírálatok követték. Egy Europion-felmérésről szóló beszámoló szerint a válaszadók több mint fele nem tudta megítélni Unger Anna jelöltségét, a véleményt formálók körében pedig inkább az elutasító álláspont volt többségben.

Ősszel jogszabályokkal gyorsítanák a vagyonvisszaszerzést

A miniszterelnök azt ígérte, hogy ősszel új törvényekkel gyorsítják fel a vagyonvisszaszerzési eljárásokat és a kapcsolódó büntetőpereket. A cél az, hogy az elszámoltatási ügyekben ne kelljen éveket várni a bírósági döntésekre. A hivatal működése már idén megkezdődhet, és a tervek szerint az első vizsgálatok is elindulhatnak.

Az új hivatal lehetséges vezetői között Tasnády Katalin főügyészségi ügyész neve is felmerült. A kormányfő szerint ő nyomozati elnökhelyettesként a nyomozásokat irányíthatja, így az intézmény gyakorlati működésében meghatározó szerepet tölthet be. Unger Anna és a nyomozati elnökhelyettes a bejelentés szerint 24 órás rendőri védelmet kap.

Unger Anna korábbi állítása szerint az elmúlt évtizedekben 20–60 ezer milliárd forintnyi közpénz kerülhetett magánkézbe. Ez becslésként hangzott el, nem jogerős megállapításként: arról, hogy egy-egy vagyonelem visszakerül-e a közvagyonba, végső soron a bíróságok döntenek.

Vízhiány és közlekedési változások is napirenden

A kormányzati és közéleti ügyek mellett több infrastrukturális fejlemény is szerepel a nap hírei között. A Budapesti Közlekedési Központ közlése szerint vasárnap hajnalban újraindulhat a forgalom a Flórián téri északi felüljárón, a Szentendrei út felé, miután befejeződtek a munkálatok.

A Tisza rendkívül alacsony vízállása miatt közben leállt a Tiszalöki Vízerőmű villamosenergia-termelése. A létesítmény jelenleg vízszabályozási feladatokat lát el, a felhalmozott víztartalékok megnyitásával igyekezve enyhíteni a Tisza-tó és az alsóbb folyószakaszok vízhiányát.

Mi választja el a bejelentést a tényleges elszámoltatástól?

Az NVVH felállításával a kormány egy új intézménytől várja a korábbi visszaélések feltárását és a vagyonvisszaszerzési ügyek előrehalítását. A folyamat több szereplő feladatát kapcsolja össze: a hivatal vizsgálhatja a visszaéléseket, biztosíthatja az érintett vagyonelemeket, és vádemelést kezdeményezhet, az ügyek végső kimeneteléről azonban a bíróságok határoznak.

Ezért a vezető megválasztása önmagában még nem jelenti közpénzek visszakerülését. A kormány őszre jogszabály-módosításokat ígér, miközben az új hivatal első vizsgálatai már idén elindulhatnak. A politikai vita részben abból fakad, hogy a kabinet gyors eredményeket helyezett kilátásba, miközben a hivatal tényleges működésének és a bírósági eljárásoknak a menete még előttünk áll.

G
Állítsd be, hogy a StartHir.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google keresőben
Beállítás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük