Kiemelt kép: illusztráció
Az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetője szerint a szervezet dolgozóit kiemelkedően kell megfizetni, mert érzékeny, korrupciós kockázatoknak kitett ügyeken dolgoznak majd. Unger Anna a Kontrollnak adott interjúban azt mondta, a magas juttatás a hivatal munkatársainak védelmét is szolgálná az esetleges befolyásolási kísérletekkel szemben.
A fejleményről a Portfolio számolt be.
„Nagyon jól meg lesznek fizetve, cserébe iszonyatosan jó munkát várok tőlük” – fogalmazott az NVVH vezérigazgatója. Konkrét összeget nem közölt, a fizetési szintet azonban az intézmény feladatainak és kitettségének megfelelően alakítanák ki.
Az anyagi védelem is része lenne a hivatal működésének
Unger Anna indoklása szerint a hivatal olyan ügyeket vizsgál majd, amelyekben jelentős pénzekről és közvagyont érintő döntésekről lehet szó. Emiatt szerinte nem elegendő szakmailag felkészült munkatársakat keresni: a dolgozókat anyagilag is ellenállóbbá kell tenni azzal szemben, hogy az érintettek megpróbálják őket megvesztegetni vagy más módon befolyásolni.
A hivatalvezető ugyanakkor a magas elvárásokat is hangsúlyozta. A jól fizetett munkatársaktól gyors, pontos és hatékony munkát vár, miközben az NVVH-nak jogállami keretek között kell eljárnia.
Nemcsak büntetőügyekben gondolkodnának
Az interjúban Unger Anna arról is beszélt, hogy a vagyon visszaszerzésénél nem kizárólag a klasszikus büntetőeljárásokra támaszkodnának. A hivatal egyedi megállapodási stratégiákat is kialakíthat az érintettekkel. A nemzetközi tapasztalatok alapján a visszaszerzési arány jellemzően 10–20 százalék között alakul, de szerinte ennél jobb eredmény is elérhető, ha többféle eszközt alkalmaznak.
Az ilyen megállapodások jogi alapjai Unger szerint már jelenleg is megtalálhatók a magyar szabályozásban, az NVVH-n belül azonban még közös stratégiát kell kialakítani. A hivatalvezető morális szempontból különbséget tenne az ügyek között: elfogadhatóbbnak tartana egy olyan egyezséget, amelyben például egy túlárazott beruházásban lekötött pénzt adnak vissza, mint ha a pénzt zsarolásra, szavazatvásárlásra, gyűlöletkeltésre vagy politikai uszításra használták.
Milyen ügyek kerülhetnek a hivatal elé?
A jogszabály alapján vizsgálni kell azokat a vállalkozásokat, amelyeknél az elmúlt öt év valamelyikében a nettó árbevétel legalább 75 százaléka közbeszerzésből vagy kapcsolt vállalkozásokon keresztül állami forrásból származott.
Az NVVH emellett közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertant dolgoz ki. Ebben a büntetőjogi szempontok mellett a politikafinanszírozási kockázatokat, az álcivil szervezetek közpénzes támogatását és a kampányok rejtett finanszírozását is figyelembe vennék.
Az elévült ügyeket is feltárhatják
Unger Anna szerint a hivatal nemcsak azt vizsgálja majd, ki okozott közvagyonvesztést, hanem azt is, hogy mely intézményeknek vagy hatóságoknak kellett volna korábban közbelépniük. Olyan esetekben is készülhet feltárás, amelyekben az elévülés miatt már nem lehet vádat emelni, ám a nyilvánosságra hozatalnak ilyenkor is tiszteletben kell tartania a személyiségi jogokat és az ártatlanság vélelmét.
A hivatalvezető azt ígérte, hogy az NVVH nem politikai oldalhoz, hanem konkrét ügyekhez igazítja majd a vizsgálatait. Ennek megfelelően kormánypárti, ellenzéki vagy tiszás politikusokhoz kapcsolódó bejelentésekkel is foglalkoznának, ha azok a hivatal hatáskörébe tartoznak.
Unger Anna kinevezése komoly próba lehet Magyar Péterék számára
59 milliárdra nőtt a kórházak tartozása, több intézmény adóssága is átlépte a kétmilliárdot
A magyar futballban már a „rangadó” szó is túl nagyot ígér
Átvilágítják az Alapjogokért Központnak juttatott állami pénzeket
Megnyílt az út a tízmilliárd eurós uniós forrás előtt Magyarországon
Vélemény, hozzászólás?