Kiemelt kép: illusztráció
Július végére 59 milliárd forintra emelkedett a magyarországi kórházak adósságállománya a Magyar Államkincstár adatai szerint. Egyetlen hónap alatt 9,5 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen számlák összege, miközben az egészségügy az idén 80 milliárd forintos beépülő többletforrást kapott.
A fejleményről a Pénzcentrum számolt be.
A beszállítók továbbra is biztosítják a működéshez szükséges eszközöket, de az adósság újratermelődése egyre nagyobb kockázatot jelent az intézmények és a mintegy 4500 vállalkozásból álló egészségügyi beszállítói kör számára.
Júliusban ugrott meg leginkább a tartozás
A kórházak júniusban még 49,5 milliárd forintos adósságot halmoztak fel, ez az összeg nőtt 59 milliárdra a következő hónap végére. A növekedés annak ellenére következett be, hogy az ágazat finanszírozásába újabb forrás épült be.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az eladósodást nem lehet kizárólag az inflációval magyarázni. A kötött bértáblák mellett az intézmények különféle juttatásokkal igyekeznek megtartani vagy megszerezni a szakszemélyzetet, ami bérversenyt indított el közöttük. Közben több ellátás veszteséges, az állami finanszírozás pedig egyes helyeken csak a bérek kifizetésére elegendő.
Ezek az intézmények tartoznak a legtöbbel
A legnagyobb, 3,14 milliárd forintos adósság július végén a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetnél jelent meg. A második helyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház állt 2,62 milliárd forintos tartozással.
Két fővárosi intézmény, az Észak-budai Szent János Centrumkórház és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház szintén kétmilliárd forintnál nagyobb kifizetetlen számlaállományt görgetett maga előtt. Az egymilliárdos szintet megközelítette vagy meghaladta a Szent Imre Kórház, a baleseti központ és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet adóssága is.
Az egyetemi klinikák különösen nagy terhet viselnek
Az egyetemi klinikák összesített tartozása nyár közepére meghaladta a 22 milliárd forintot. Ezek az intézmények látják el a legösszetettebb eseteket, amelyek között sok veszteséges kezelés is van. Fenntartásukat az is nehezíti, hogy üzemeltetésük nem a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz tartozik, ezért a magasabb rezsiköltségek és a korszerűtlen épületek fenntartása közvetlenül náluk jelentkezik.
A szakmai érdekképviselet szerint változást hozhat, hogy 2027-ben megszűnnek az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-k. Rásky László úgy látja, az alapítványi modell nem hozott pénzügyi előnyt az adósságrendezésben, az állami feladatátvétel pedig ösztönözheti a finanszírozási feltételek javítását.
A beszállítók még működtetik a rendszert
A kórházak 2025 végén 95,5 milliárd forintos tartozással zárták az évet. Ennek ellenére a beszállítók jelenleg továbbra is szállítják a működéshez szükséges eszközöket, ám a piac óvatosan várakozik.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a nyár elején 500 milliárd forintos idei többletforrást ígért. A beszállítók számára azonban még kérdéses, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben ez az összeg mikor és milyen célokra áll majd rendelkezésre. A szakmai szövetség főtitkára szerint a kórházigazgatók mozgástere az elmúlt években jelentősen beszűkült, ezért a tartozások kialakulását nem lehet kizárólag a vezetők személyes döntéseivel magyarázni.
Unger Anna kinevezése komoly próba lehet Magyar Péterék számára
A magyar futballban már a „rangadó” szó is túl nagyot ígér
Kiemelt fizetést ígér az új vagyonvisszaszerzési hivatal munkatársainak Unger Anna
Átvilágítják az Alapjogokért Központnak juttatott állami pénzeket
Megnyílt az út a tízmilliárd eurós uniós forrás előtt Magyarországon
Vélemény, hozzászólás?