Kiemelt kép: illusztráció
Az Egyensúly Intézet új Településindexe 3154 magyarországi települést hasonlít össze 53 mutató alapján. Az adatok szerint a nagyobb városok 2014 óta jóval gyorsabban fejlődtek, mint a kisebb települések, miközben a középvárosok több esetben a falvaknál is lassabban léptek előre.
A fejleményről a Telex számolt be.
különbségek rajzolódnak ki: Ötvenhárom mutató alapján készült a rangsor
A fejlettségi lista külön értékeli a megyei jogú városokat, Budapest kerületeit, a közepes- és kisvárosokat, valamint a falvakat. A készítők több mint 360 ezer, nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatot dolgoztak fel a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
Kapcsolódó hír: Hárommilliárdos azbesztmentesítési alap nyílt meg az önkormányzatok előtt
A vizsgált szempontok között szerepel a 25 év alatti nyilvántartott álláskeresők aránya, a diplomások száma, az egy lakosra jutó helyi iparűzési adó és a belföldi jövedelem. Emellett figyelembe vették többek között a közlekedési kapcsolatokat, a közüzemi infrastruktúra állapotát, a bűncselekmények számát, a szelektíven gyűjtött hulladék arányát, a kulturális lehetőségeket és a játszóterek számát is.
különbségek rajzolódnak ki kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A Településindex nem az élhetőséget vagy az egyes polgármesterek teljesítményét méri. A rangsor inkább azt próbálja megmutatni, mennyire jövőképes egy település, illetve 2014-hez képest milyen irányban és mértékben változott a helyzete.
A középvárosok lemaradása különösen feltűnő
Az intézet értékelése szerint a nagyobb városok fejlődése látványosan meghaladta a kisebb településekét. A legkisebb települések többsége ugyan javult, de 24 kivételével ez a növekedés is jóval lassabb volt a nagyobb városokénál. A középvárosok pedig nemcsak Budapesthez és a megyei jogú városokhoz képest maradtak el, hanem bizonyos falvak is nagyobb előrelépést mutattak náluk.
A rangsorban jelentős eltérések láthatók egymáshoz közeli települések között is. Balatonfüred a kategóriájában első lett, miközben Siófok a 11., Keszthely pedig a 21. helyen végzett. A kistelepülések között Felcsút megelőzte Tihanyt és Hévízt, a szomszédos Alcsútdoboz a 170., Bodmér pedig az 1026. helyre került. A kategória utolsó helyén a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Csenyéte állt, míg a közeli Novajidrány a 735. helyet szerezte meg.
A főváros közelsége sokat számít, de nem mindent magyaráz
Az adatok alapján a fejlett települések helyzetében két erős tényező a Budapesthez való közelség és a diplomások magas aránya. Ezek együtt azonban csak körülbelül kilenc százalékát magyarázzák a sikerességnek, így a helyi, egyedi adottságoknak és döntéseknek is fontos szerepük van.
Az agglomeráció települései gyorsan fejlődhetnek a beköltözők, a diplomások és a növekvő helyi adóbevételek miatt. A népességnövekedés ugyanakkor idővel túlterhelheti az infrastruktúrát, ami vissz ronthatja a fejlettségi mutatókat. Az intézet szerint a rangsor arra is használható, hogy a településvezetők azonosítsák, mely területeken lenne szükség javulásra.
Mit lehet külön látni a településtípusok között?
A rangsor külön kategóriái miatt nem kizárólag az országos helyezések hasonlíthatók össze. A budapesti kerületek között az V. kerület végzett az első helyen, miközben a VIII. és a XI. kerület a fejlődési ütem alapján is az élmezőnyben szerepelt.
A készítők arra is felhívták a figyelmet, hogy Budapest több mutatóban jelentősen javult az elmúlt másfél évtizedben, a humánmutatók többségében azonban romlás látható. Más nagyvárosoknál egyszerre figyelhető meg a jövedelem- és kulturális központi szerep, valamint a népesség csökkenése a kiköltözések miatt.
Forrás: telex.hu
Nagykátán a Tisza által támogatott jelölt is elindul a megüresedett képviselői helyért
Vagyonadó jöhet 2027-től, a legnagyobb vagyonokra magasabb kulcsot ígér a Tisza
Ólom és kőolajszármazékok kerültek a dorogi patak vizébe, büntetőeljárás indult
Újra átvizsgálják a Fradivárosra adott állami támogatás felhasználását
Büntetőfeljelentést tesznek az E-ING fejlesztése miatt
Vélemény, hozzászólás?