
Megjelent a részletszabályozás, amely jelentős könnyítést hozhat az energiaszektor szereplőinek: a kormány új rendelete alapján 2026-tól akár öt éven keresztül a számított jövedelemadó 80 százalékáig terjedő adókedvezményt vehetnek igénybe azok az energiaellátók, amelyek meghatározott hálózatfejlesztési beruházásokat hajtanak végre. A szabályozás célja, hogy ösztönözze az áramhálózat korszerűsítését, a lakossági csatlakozások felgyorsítását, valamint az energiarendszer hosszú távú stabilitását és fenntarthatóságát,szúrta ki a Hirstart24
Az intézkedés a kormány által korábban bejelentett, tizenegy pontos vállalkozási adócsökkentési program egyik fontos eleme, amely több ágazatban is az adóterhek mérséklésével kívánja ösztönözni a beruházásokat és a gazdasági növekedést. Az energiaellátók esetében különösen indokolt a fejlesztések támogatása, hiszen az elmúlt években a hálózat terhelése jelentősen megnőtt, részben az elektromos fűtési megoldások, részben a napelemes rendszerek gyors terjedése miatt.
Jelentős adókedvezmény hálózatfejlesztések után
A frissen kihirdetett miniszteri rendelet részletesen rögzíti azokat a szakmai és műszaki feltételeket, amelyek teljesítése esetén az elosztói engedélyesek jogosulttá válnak az adókedvezmény igénybevételére. A szabályozás értelmében a kedvezmény nem egyszeri lehetőség, hanem a beruházás üzembe helyezésének évében, valamint az azt követő öt adóévben is érvényesíthető, legfeljebb a számított adó 80 százalékáig.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok az energiaelosztó vállalatok, amelyek megfelelnek a rendeletben előírt követelményeknek, jelentős pénzügyi mozgásteret nyerhetnek, amelyet további fejlesztésekre, kapacitásbővítésre vagy az ellátásbiztonság javítására fordíthatnak.
Milyen beruházások után jár az adókedvezmény?
A rendelet többféle beruházást is nevesít, amelyek teljesítése esetén az adókedvezmény igénybe vehető. A jogszabály célzottan azokat a fejlesztéseket támogatja, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a lakossági és vállalkozói csatlakozások gyorsabb és hatékonyabb megvalósításához.
Az adókedvezmény többek között akkor érvényesíthető, ha az energiaelosztó:
-
részt vesz az Otthon Start Program keretében megépülő lakások hálózatra csatlakoztatásában,
-
olyan beruházásokat hajt végre, amelyek a korábban zárolt hálózati körzetek felszabadítását szolgálják,
-
kapacitásbővítő vagy korszerűsítő fejlesztéseket valósít meg az elosztóhálózaton,
-
vagy olyan műszaki fejlesztéseket hajt végre, amelyek lehetővé teszik az új felhasználók gyorsabb csatlakoztatását.
A szabályozás tehát nem általános adókedvezményt biztosít, hanem konkrét, mérhető eredményekhez köti az adócsökkentés lehetőségét.
Konkrét elvárások és teljesítési mutatók
A rendelet pontos mérőszámokat is meghatároz, amelyek alapján ellenőrizhető, hogy az energiaelosztó teljesítette-e a feltételeket. Az egyik legfontosabb indikátor az Otthon Start Programhoz kapcsolódó lakáscsatlakozások teljesítése.
A szabályozás szerint az Otthon Start Program fix, 3 százalékos hitelével megvalósuló lakásépítések esetében az energiaelosztónak legfeljebb két éven belül biztosítania kell a hálózati csatlakozást. Ez az indikátor alaphelyzetben akkor tekinthető teljesítettnek, ha az adott elosztó évente legalább:
-
50 megawatt új hálózati teljesítményt, vagy
-
ötezer új lakást
kapcsol az áramhálózatra.
Amennyiben az adott évben ennél kevesebb csatlakozási igény merül fel, akkor az elosztónak a ténylegesen beérkező kérelmek teljesítését kell vállalnia a 24 hónapos határidőn belül.
Gyorsabb csatlakozások, nagyobb hálózati hatékonyság
A rendelet további fontos feltétele, hogy az energiaelosztó a megfelelő hálózatfejlesztések révén elérje: az új felhasználói csatlakozási igények legalább 70 százalékát a hálózati csatlakozási szerződés hatálybalépését követő egy éven belül képes legyen rendszerbe kapcsolni.
Ez a kritérium egyértelműen a bürokrácia csökkentését, az ügyintézési idők rövidítését és a lakossági elégedettség növelését célozza. Az elmúlt években ugyanis számos panasz érkezett arra, hogy egyes térségekben a csatlakozási folyamat akár éveket is igénybe vett.
A napelemes zárolások feloldása is beleszámít
Az adókedvezmény szempontjából különösen fontos szerepet kapnak a napelemes rendszerekhez kapcsolódó hálózatfejlesztések. A napelemek rohamos terjedése miatt korábban az ország teljes területén ideiglenes betáplálási korlátozásokat kellett bevezetni az új háztartási méretű kiserőművek esetében.
A jelentős hálózatfejlesztéseknek köszönhetően 2024 elejére a zárolások döntő többségét fel lehetett oldani, azonban néhány térségben még mindig fennmaradtak korlátozások. A rendelet értelmében azok a beruházások, amelyek ezen zárolt körzetek felszabadítását célozzák, szintén megalapozhatják az adókedvezmény igénybevételét.
Csak együttes teljesítés esetén jár a kedvezmény
Fontos kitétel, hogy az energiaellátók csak akkor élhetnek az akár 80 százalékos adókedvezménnyel, ha a rendeletben meghatározott három fő indikátort egyidejűleg teljesítik. Ez biztosítja, hogy a kedvezmény valóban azokhoz a vállalatokhoz kerüljön, amelyek komplex, átfogó fejlesztéseket hajtanak végre, és nem csupán egy-egy részterületen teljesítenek.
Hosszú távú célok: zöldítés, ellátásbiztonság, otthonteremtés
Az Energiaügyi Minisztérium álláspontja szerint az energiaelosztók közterheinek mérséklése többletberuházásokat ösztönöz, ami több szempontból is kedvező hatással lehet a gazdaságra és a társadalomra. A fejlesztések hozzájárulnak az energiaszektor zöldítéséhez, az ellátásbiztonság erősítéséhez, valamint az otthonteremtési programok sikeres megvalósításához.
A stabilabb és korszerűbb áramhálózat kulcsszerepet játszik abban, hogy az elektromos fűtési rendszerek, az elektromos autók és a megújuló energiaforrások hosszú távon is megbízhatóan működhessenek.
2026-tól lép életbe az új rendszer
A rendelet értelmében az új adókedvezmény 2026-tól válik elérhetővé, így az érintett vállalkozásoknak van idejük felkészülni a beruházások megtervezésére és ütemezésére. A szakértők szerint a szabályozás megfelelő ösztönző lehet arra, hogy az energiaellátók a következő években felgyorsítsák a hálózatfejlesztési projekteket.
Összességében az új rendelet egy olyan komplex eszköz, amely egyszerre szolgálja a gazdasági növekedést, a fenntarthatósági célokat és a lakossági igények gyorsabb kiszolgálását. Az, hogy a lehetőséggel végül hány vállalat él, és milyen mértékű beruházások valósulnak meg, a következő években válik majd igazán láthatóvá.
Kiemelt fotó illusztráció:Pixabay
A csütörtök reggeli órákban rendkívüli közleményt adott ki a magyar kormány
Elhunyt a Latinovits Színház színésze,Barcza Ani
Tóth Gabi szerelmével üzent az esztergomi DPK-gyűlésről
Soha nem látott fordulat a Séfek séfében – ilyen még nem történt a műsorban
Ma van a tél utolsó napja– ilyen idővel indul a tavasz
Leave a Reply