Kiemelt kép: illusztráció
A gyerekvállalás hosszú távon is visszaveti a magyar nők munkaerőpiaci helyzetét – derül ki Boza István és Szabó-Morvai Ágnes kutatásából. A tanulmány szerint hat évvel a szülés után az anyák munkajövedelme átlagosan 31 százalékkal alacsonyabb, a foglalkoztatásuk esélye pedig 32 százalékkal kisebb annál, mint ami gyerekvállalás nélkül várható lenne.
A gazdasági fejleményről a HVG számolt be.
A kiesés nem áll meg a gyermek első éveinél
A munkajövedelem a gyerekvállalást követő első évben gyakorlatilag nullára esik. Három évvel később az anyák még mindig körülbelül feleannyit keresnek, mint abban az esetben, ha nem szültek volna.
A kutatók következtetése szerint a különbség nem tűnik el automatikusan akkor sem, amikor az anyák ismét munkába állnak. A szüléshez kapcsolódó kereseti és foglalkoztatási hátrány jelentős része később is megmarad.
Három tényező magyarázza a kereseti különbséget
A visszaesés nem egyetlen okra vezethető vissza. A tanulmány három, egymással összefüggő tényezőt emel ki:
- sok anya évekkel a gyerek megszületése után sem tér vissza a munkaerőpiacra, bár ennek egyik lehetséges oka újabb gyermek születése lehet;
- a munkába visszatérők között nagyobb arányban vannak olyanok, akik részmunkaidőben dolgoznak;
- a dolgozó anyák órabére is alacsonyabb annál, mint amennyit gyerekvállalás nélkül kereshetnének.
Ez alapján a gyerekvállalás következménye nem csupán az, hogy az anyák egy időre kiesnek a munkából. A visszatérés után sokan kevesebb órában és alacsonyabb órabérért dolgoznak.
Hat év múlva is mérhető a különbség
A kutatás számai szerint a munkába visszatérő anyák átlagosan 7 százalékkal kevesebb órát dolgoznak, órabérük pedig 12 százalékkal marad el attól a szinttől, amely gyerekvállalás hiányában várható lenne.
A foglalkoztatási esély és a munkajövedelem együttes eltérése azt mutatja, hogy a hátrány nem kizárólag a munkaerőpiacról való átmeneti távollétből fakad. Azoknál is kimutatható, akik visszatérnek dolgozni: a munkavégzés mennyisége és a kereset óránkénti értéke egyaránt kedvezőtlenebb.
Felfelé módosította a KSH a magyar GDP második negyedéves adatait
A fogyasztás és az ipar húzta fel a magyar GDP-t, a beruházások tovább estek
702 MVA új szélerőművi kapacitás csatlakozására írnak ki pályázatot
Új tárgyalások jöhetnek az INA és a Mol vitájában
1284 milliárd forint kerül vissza az államhoz
Vélemény, hozzászólás?