Kiemelt kép: illusztráció
Olyan dokumentumokat szerzett meg Hadházy Ákos és a Transparency International Magyarország, amelyek a független országgyűlési képviselő szerint azt mutatják: a kormány már 2022-ben tisztában volt az elektronikus ingatlan-nyilvántartási projekt súlyos gondjaival. A 2017-ben indult rendszer ennek ellenére hivatalosan elkészültként szerepelt, miközben Hadházy állítása szerint a gyakorlatban nem nyújtott érdemben többet a korábbi megoldásnál.
A fejleményről a HVG számolt be.
A Kúria döntése után kerültek elő az iratok
Hadházy Ákos a Facebookon számolt be arról, hogy a Lechner Tudásközponttal szemben indított adatigénylési perben április 7-én a Kúria javukra döntött. Az intézmény Lázár János miniszteri felügyelete alá tartozik. A képviselő szerint a dokumentumokat csak a választásokat követően kapták meg, ami szerinte magyarázatot adhat arra, miért próbálták azokat korábban visszatartani.
A nyilvánosságra került anyagok alapján Hadházy úgy véli, hogy a projektet már évekkel ezelőtt készre jelentették, noha a rendszer továbbra sem működik a tervezett módon. A politikus a beruházás teljes költségét 16 milliárd forintra teszi, és azt állítja, hogy ezért az összegért lényegében csak a tulajdoni lapok elektronikus lekérése maradt elérhető, amelyre korábban is volt lehetőség.
2022-ben külön kormányhatározat foglalkozott a működő elemekkel
Az iratokból Hadházy szerint az is kiderül, hogy 2022-ben a kormány hivatalosan is érzékelte a 2017-ben elindított fejlesztés problémáit. Egy külön kormányhatározat Lázár Jánost bízta meg annak igazolásával, hogy a rendszer egyes részei már működnek.
A képviselő által ismertetett dokumentumok egyikében egy programigazgató képernyőképet csatolt egy részelem működésének igazolására. Hadházy szerint ez a szükséges, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től származó igazolások helyett szerepelt a dokumentációban. A politikus ezt annak jeleként értékeli, hogy a projekt teljesítésének alátámasztása sem felelt meg a hivatalos elvárásoknak.
Az OLAF vizsgálatot indított
Hadházy az ügyet bejelentette az Európai Csalás Elleni Hivatalnál, az OLAF-nál, valamint a magyar Integritás Hatóságnál is. Beszámolója szerint az Integritás Hatóság nem vizsgálta az ügyet, az OLAF viszont eljárást indított.
A képviselő további állításai – így a beruházás pénzügyi minősítése és a projekt tényleges teljesítésének megítélése – a kiperelt iratok általa ismertetett értelmezésén alapulnak. A dokumentumok nyilvánosságra kerülése az e-ingatlan-nyilvántartás fejlesztésének korábbi döntéseit és a rendszer készültségének hivatalos igazolását helyezi a vita középpontjába.
Miért fontosak a 2022-es dokumentumok?
A kiperelt iratok időrendje azért lényeges, mert Hadházy szerint nem utólag, a rendszer elhúzódó működési problémái miatt merült fel először a projekt állapota: már 2022-ben külön kormányhatározat született a működő elemek igazolásáról. A képviselő beszámolója szerint az OLAF vizsgálata jelenleg is az ügy egyik intézményi következménye.
A kormány az SZTFH megszüntetésének lehetőségét is vizsgálja
Unger Anna kinevezése komoly próba lehet Magyar Péterék számára
59 milliárdra nőtt a kórházak tartozása, több intézmény adóssága is átlépte a kétmilliárdot
A magyar futballban már a „rangadó” szó is túl nagyot ígér
Kiemelt fizetést ígér az új vagyonvisszaszerzési hivatal munkatársainak Unger Anna
Vélemény, hozzászólás?