Kiemelt kép: illusztráció
Rendkívül szoros eredmény után dőlhet el vasárnap a brazil elnökválasztás. Az első fordulót Flávio Bolsonaro nyerte Luiz Inácio Lula da Silva előtt, és a második forduló közötti időszakban több felmérésben is megőrizte vezetését. A kampányt heves személyeskedés, biztonságpolitikai ígéretek és az Egyesült Államokhoz fűződő viszony körüli vita uralta.
A fejleményről a Telex számolt be.
Bolsonaro az első forduló után átvette a kezdeményezést
Az október 4-i első fordulóban Flávio Bolsonaro a szavazatok 47,3 százalékát szerezte meg, míg Lula 45,16 százalékkal jutott tovább. A különbség ugyan mindössze néhány százalékpont, politikailag mégis jelentős, mert a korábbi közvélemény-kutatások inkább Lula kisebb előnyét jelezték.
Kapcsolódó hír: Washington nem fogadta el Teherán feltételeit a Hormuzi-szorosról
A két forduló között készült mérések többsége már Bolsonaro vezetését mutatta. A Reuters által idézett Nexus/BTG-kutatás 46,5–45,9 százalékos arányt jelzett Bolsonaro javára, az Atlasintel/Bloomberg felmérésében pedig 49,8–47,6 százalék volt a sorrend. Mindkét kutatóintézet adatai szerint szűkült a különbség a korábbi mérésekhez képest, ezért a választás végkimenetele továbbra sem tekinthető biztosnak.
A második fordulóban különösen fontos lehet a kieső jelöltek szavazóinak döntése. Az első körben összesen 7,5 százaléknyi voks jutott azokra a jelöltekre, akik nem maradtak versenyben, ez pedig mintegy 12 millió szavazót jelent. A harmadik helyen végzett, magát középre pozicionáló Augusto Cury Bolsonaro támogatására szólított fel, és a forrás szerint a mögötte végző két jelölt is az ifjabb Bolsonaro mellé állt.
Heves vita szakpolitikai üzenetek helyett
A kampány hangulatát jól jelezte a két jelölt első televíziós vitája. A közel kétórás műsorban kevés konkrét szakpolitikai kérdés került elő, miközben a jelöltek gyakran kiabálva támadták egymást. A vitát a BBC Brasilnak nyilatkozó elemzők is szokatlanul indulatosnak tartották.
A stúdióban egyik politikus sem maradt végig a saját pulpitusánál: a megszólalók a kamerához sétáltak, a másik jelölt pedig sokszor mögöttük vagy mellettük mozgott. A jelenetek több elemzőt Donald Trump és Hillary Clinton 2016-os amerikai vitájára emlékeztettek. A hangulatot tovább rontották a nézőtéri bekiabálások, amelyeket a műsorvezetők csak nehezen tudtak kordában tartani.
A vita egyik legélesebb pillanatában Bolsonaro a börtönből leadott szavazatokkal támadta Lulát. Az elnök erre azt mondta, hogy a következő választáson azok teljes támogatását szeretné, és Jair Bolsonaro voksait is. Az idősebb Bolsonaro 27 éves büntetését tölti, de egészségi állapota miatt gyakran házi őrizetben tartózkodik; a forrás szerint a korábbi elnököt azzal vádolták, hogy 2022-ben puccsal próbált hatalomban maradni.
Flávio Bolsonaro a vita során korrupcióval vádolta Lula Munkáspártját, és a „corrupto”, vagyis „korrupt” szót írta a tenyerére. A gesztusból később mémek készültek, és a Lula-kampány olyan fotóhoz jutott, amelyen ellenfele a felirattal a kezén látható. A megszólalásaikat értékelő szakértők eltérően látták a vita eredményét: Lucas Aragão szerint Bolsonaro nyugodtabbnak tűnt és kizökkentette Lulát, Rafael Cortez viszont úgy vélte, hogy az elnök is tudott fontos támadásokat indítani.
A biztonságpolitika és a gazdaság lett a kampány központja
Bolsonaro egyik fő üzenete a közbiztonság javítása. „Brazília félelem nélkül” programja a szervezett bűnözéssel szembeni szigorúbb fellépést ígér, többek között öt, egy nagy salvadori börtönkomplexumhoz hasonló létesítmény létrehozását. A forrás szerint a brazil választók körében támogatott a keményebb büntetőpolitika, miközben az erőszakos bűncselekmények és a bűnszervezetek terjedése egyre nagyobb problémát jelent.
Lula korábban intézkedéseket jelentett be az országon belül és a határokon túl működő bűnszervezetek ellen, a kampány második szakaszában pedig már ő is támogatta, hogy a súlyosabb bűncselekményeknél 18-ról 16 évre csökkenjen a büntethetőségi korhatár. A lépést több szakértő Bolsonaro korábbi kampányüzenetéhez való igazodásként értékelte.
A gazdaság szintén meghatározó kérdés maradt. Brazília GDP-arányos államadóssága Lula négyéves ciklusa alatt 82 százalékra emelkedett. Bolsonaro másfél éven belül 1,5 százalékpontos költségvetési kiigazítást ígért, Lula csapata viszont óvatosabb konszolidációt helyezett kilátásba. Elemzők szerint egyik jelölt sem vállalta fel a gazdaság mélyebb szerkezeti gondjaival járó politikai konfliktust.
A parlamenti erőviszonyok is befolyásolhatják az új elnök mozgásterét
Az első fordulóval egy időben a választók egy erősen jobboldali összetételű kongresszust is megválasztottak. Ez Bolsonaro győzelme esetén megkönnyítheti az elnök kormányzását, Lula hivatalban maradásakor viszont komoly törvényhozási akadályt jelenthet.
Flávio Bolsonaro nyilvánosan beszélt arról, hogy fellépne a bíróságokkal és a legfelsőbb bírósággal szemben, amelyek szerepet játszottak apja elítélésében. Támogatói parlamenti többséggel lehetőséget látnak új bírák jelölésére, illetve Jair Bolsonaro és a puccskísérlet ügyében érintettek amnesztiájára is. A forrás szerint az ifjabb Bolsonaro első intézkedései között szerepelne apja kegyelemben részesítése.
Washington és az Amazonas sorsa is tét a választáson
A külpolitikai irányvonalban is éles különbség rajzolódik ki. Lula India, Kína, Dél-Afrika és Oroszország felé keresne szorosabb kapcsolatokat, míg Bolsonaro az Egyesült Államokhoz közeledne. Donald Trump nyíltan az ifjabb Bolsonaro győzelmét támogatja. Elemzők szerint egy Bolsonaro vezette Brazília a szervezett bűnözés elleni együttműködésben és a természeti erőforrások, köztük a ritkaföldfémek kiaknázásában is közelebb kerülhet Washingtonhoz.
A választás körüli vita az Amazonas miatt túlmutat Brazília határain. A DW adata szerint Jair Bolsonaro négyéves elnöksége alatt 45 586 négyzetkilométernyi amazonasi erdő pusztult el, ami Dániánál is nagyobb terület. Zöld szervezetek attól tartanak, hogy Flávio Bolsonaro győzelme esetén ismét nőhet az erdőirtás.
Lula a kampány végén a távol maradó választókat próbálta megszólítani, és a munkaidő csökkentését is napirendre tűzte. A szenátus jóváhagyta a szombati munkanap betiltását, amely közel 30 millió embert érinthet. A második forduló eredménye így nemcsak arról dönt, ki kerül a brazil elnöki palotába, hanem arról is, milyen irányt vesz az ország belpolitikája, külpolitikája és környezetvédelme.
Ötezer ember, egy úszó város: így telnek a napok az Arab-tengeren szolgáló amerikai hordozón
Diplomaták konvoját támadták meg álarcos telepesek Ciszjordániában
Magyar Péter szerint a brüsszeli csúcson sikerült visszaszorítani az energiaügyi terheket
Hamis útlevelekkel vitték külföldre a túl fiatal kiskutyákat, két állatorvost is meggyanúsítottak
Nagy különbségek vannak abban, hány egészséges év jut a magyaroknak
Vélemény, hozzászólás?