Kiemelt kép: illusztráció
Magyar Péter elégedetten értékelte a kétnapos brüsszeli uniós csúcstalálkozót, amelynek pénteki zárása után azt mondta: a magyar álláspont minden fontos kérdésben érvényesült. Kiemelte a migrációs politika, az energiaárakat érintő uniós szabályozás és a következő hétéves költségvetés ügyét, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalását.
A fejleményről a Infostart számolt be.
brüsszeli uniós csúcs: Magyar Péter brüsszeli: Intenzív vita után szövetségekre épített
Magyar Péter a csúcstalálkozó második napjának tizedik órájában közzétett üzenetében arról számolt be, hogy bár lázas és fáradt volt, az elért eredmények miatt elégedetten tekintett vissza a tárgyalásokra. Beszámolója szerint több tapasztalt uniós miniszterelnök is úgy ítélte meg, hogy évek óta nem zajlott ennyire nyílt, őszinte és érzelmekkel teli vita Brüsszelben.
Kapcsolódó hír: Felülvizsgálják a lakosságot is érintő uniós karbonpiaci terv hatásait
A tárgyalásokon vétófenyegetések, hangos összecsapások és komoly szövetségépítés is történt – írta. Magyar Péter szerint a magyar érdek képviseletében nem önmagában a vétó lehetősége, hanem a tagállamok közötti együttműködés hozott eredményt. Értékelése szerint a kétnapos egyeztetés végén úgy állhatott fel, hogy a számára lényeges kérdésekben sikerült érvényt szerezni a magyar álláspontnak.
Magyar Péter brüsszeli kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A migrációs politika és a határvédelem is napirenden volt
A migrációról szóló vitában Magyar Péter azt az álláspontot képviselte, hogy az Európában korábban alkalmazott, megengedőbb megközelítés nem tartható fenn. Szerinte a tömeges migráció társadalmi, gazdasági és biztonsági kockázatokat okoz az uniós tagállamokban.
Tájékoztatása szerint a szigorúbb fellépést sürgető országok álláspontját támogatta. E körbe a visegrádi négyek mellett Olaszországot, Dániát és Belgiumot sorolta. A tárgyaláson elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarországnak napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie az uniós külső határ védelmével összefüggésben. Állítása szerint a tagállamok és az Európai Bizottság vezetője is ígéretet tett arra, hogy rendezik az ehhez kapcsolódó uniós bírósági ügyet.
Újra megvizsgálhatják az energiaügyi szabályozás hatásait
Magyar Péter beszámolója szerint a legkeményebb és leghosszabb vita az Európai Unió versenyképességét érintő energiapolitikai szabályozásról folyt. Úgy fogalmazott, hogy egyre több tagállam tart attól: a jelenlegi előírások hosszabb távon túl nagy terhet rónának az európai iparra, a vállalkozásokra és a háztartásokra.
A magyar álláspontot ebben a kérdésben a visegrádi országokkal, Olaszországgal és Görögországgal együtt képviselte. Szerinte az órákon át tartó egyeztetés eredményeként az Európai Unió újraértékeli az elfogadott szabályozás társadalmi és gazdasági következményeit. A nyilatkozat alapján ezt a magas energiaárak mérsékléséért folytatott küzdelem fontos eredményének tekinti.
Költségvetési feltételeket is rögzített
A csúcstalálkozóhoz kapcsolódó kétoldalú egyeztetésein Magyar Péter az Európai Néppárt, valamint a szigorúbb bevándorlási szabályokat támogató tagállamok vezetőivel is találkozott. Ezeken a megbeszéléseken azt mondta: Magyarország csak akkor fogadja el decemberben az Európai Unió új, hétéves költségvetését, ha az ország hozzájut minden neki járó fejlesztési forráshoz.
Feltételként említette azt is, hogy ne csökkenjenek a közös agrárpolitika és a kohéziós fejlesztések számára elkülönített uniós pénzek. A csúcstalálkozó lezárásáról szóló összefoglaló szerint a következő uniós költségvetésben Magyarország egymilliárd euróval több forráshoz juthatna, az ETS2 rendszer bevezetését pedig egy évvel elhalasztanák. A 2028 és 2034 közötti időszak büdzséjéről azonban nem született végleges megállapodás; a döntést decemberre halasztották.
Zelenszkijjel a kárpátaljai magyarokról is egyeztetett
Magyar Péter pénteken négyszemközt tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélésen üdvözölte a Magyarország és Ukrajna között létrejött politikai megállapodást, amely a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak erősítését célozza.
Beszámolója szerint a kétoldalú bizalom helyreállításának első lépéseként értékelte, hogy az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi oktatásról szóló törvényt, az ukrán fél pedig megkezdte annak végrehajtását. Megköszönte azt a szeptemberi parlamenti határozatot is, amelyben Ukrajna elismerte, hogy 1944 és 1946 között a kárpátaljai magyarok kényszermunkára hurcolása és tömeges deportálása bűncselekménynek minősült.
A találkozón arról is megállapodtak, hogy a két ország közötti egyeztetéseket miniszteri szinten folytatják, és külön figyelmet fordítanak a kisebbségek helyzetének javítására. Magyar Péter szerint mindkét fél érdeke a politikai és gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezése. Egyúttal szolidaritásáról biztosította az ukrán elnököt, és azt mondta, hogy Magyarország diplomáciai eszközökkel kész hozzájárulni a mielőbbi tűzszünethez és a tartós békéhez.
Forrás: infostart.hu
Hamis útlevelekkel vitték külföldre a túl fiatal kiskutyákat, két állatorvost is meggyanúsítottak
Nagy különbségek vannak abban, hány egészséges év jut a magyaroknak
Magyar Péter Brüsszelben jelezte: jelenleg nem támogatja az uniós büdzsé tervezetét
Kijevi törvényhozási döntéshez köti Budapest az uniós csatlakozási folyamat újabb lépését
Elengedték az indiai ifjúsági mozgalom három őrizetbe vett vezetőjét
Vélemény, hozzászólás?