Kiemelt kép: illusztráció
Az Európai Unió állam- és kormányfői arra kérték az Európai Bizottságot, hogy frissítse a lakóépületekre és közúti közlekedésre tervezett karbonpiaci kiterjesztés hatásvizsgálatát. A döntés egy szokatlanul hosszú, két napra tervezett EU-csúcson született, amelyen a szabályozás jövőjéről a tagállami vezetők között éles vita alakult ki.
A fejleményről a Telex számolt be.
Felülvizsgálják lakosságot érintő: Újra napirenden az ETS kiterjesztése
A vita középpontjában az ETS, vagyis az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer tervezett, 2028-as bővítése állt. A változás a jelenlegi elképzelések szerint a lakóépületek és az autóhasználat szén-dioxid-kibocsátását is bevonná a rendszerbe. Az ETS bevételeit az uniós szabályok alapján kibocsátáscsökkentési és energiahatékonysági fejlesztések támogatására fordítanák.
Kapcsolódó hír: Magyar Péter Brüsszelben jelezte: jelenleg nem támogatja az uniós büdzsé tervezetét
A kiterjesztés elhalasztását a visegrádi országok – köztük Magyarország –, valamint Olaszország és Görögország vezetői szorgalmazták. A csúcstalálkozó első napján emiatt nem sikerült a tervezett ütemben haladniuk. A megbeszélések a korábbi uniós csúcsokhoz képest is elhúzódtak: a mostani találkozót eleve két napra ütemezték, de már a csütörtöki tárgyalási nap is hosszabb lett a vártnál.
Felülvizsgálják lakosságot érintő kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
Magyar Péter a találkozó után úgy értékelte, hogy a szabályozás a jövőben nemcsak az európai iparra és a vállalkozásokra, hanem a háztartásokra is jelentős terhet róhat. A magyar miniszterelnök szerint áttörést jelent, hogy az uniós vezetők az intézkedés hatásainak újraértékelését kérték. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 2028-ra tervezett kiterjesztést már elvetették volna.
A Bizottságnak a biztosítékokat is át kell tekintenie
Az ülés végén elfogadott következtetésekben az állam- és kormányfők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy az ETS bővítésének valamennyi hatását vizsgálja felül. Külön kiemelték a rendszer kialakítását és a hozzá kapcsolódó biztosítékokat. A felülvizsgálat célja így nem csupán az általános következmények áttekintése, hanem annak megvizsgálása is, milyen védelmi elemekkel működhetne az új szabályozás.
A csúcstalálkozón nem született olyan döntés, amely véglegesen megszüntetné vagy automatikusan elhalasztaná a lakóépületeket és járműveket érintő változtatást. A tagállami vezetők ugyanakkor politikai szinten jelezték, hogy a korábbi értékelést elégtelennek tartják ahhoz, hogy a rendszer következő szakaszáról végleges álláspontot alakítsanak ki.
A vita azért vált különösen élessé, mert az ETS kiterjesztése közvetlenebbül érintené a mindennapi energia- és közlekedési költségeket, mint a kibocsátáskereskedelmi rendszer jelenlegi, elsősorban ipari szereplőkre vonatkozó része. A magyar álláspont szerint a szabályozás társadalmi és gazdasági hatásait a bevezetés előtt részletesebben kell feltárni.
Az energiaköltségek miatt más intézkedéseket is bejelentettek
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a záró sajtótájékoztatón az energiaárak mérséklését célzó lépésekről is beszélt. Elmondása szerint az Európai Unió energiaköltségei 106 milliárd euróval emelkedtek Donald Trump iráni háborúja miatt. A Bizottság több eszközzel próbálná csökkenteni a nyomást.
Az unió százmillió hordónyi olaj- és dízeltartalék felszabadítását tervezi. Emellett meghosszabbítanák és kibővítenék az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes kivételeket, valamint hatékonyabbá tennék az energiahordozók közös beszerzését. A finomítók működését is külön vizsgálnák, hogy rövid távon növelni lehessen a kapacitásokat és javítani a hatékonyságot.
Ez utóbbi intézkedés Magyarország szempontjából is jelentős lehet, mivel az ország üzemanyag-ellátásában fontos szerepet játszik a százhalombattai finomító. A csúcstalálkozón azonban nem hangzott el olyan döntés, amely konkrétan ezt a létesítményt vagy annak működését érintené.
Hosszú vita és eltérő tagállami álláspontok
Magyar Péter a találkozót az elmúlt évek leghosszabb uniós csúcsaként jellemezte, és arról beszélt, hogy a tárgyalásokon vétófenyegetések, hangos viták és különböző tagállami szövetségek is megjelentek. A karbonpiaci szabályozás ügyében a V4-ek, Olaszország és Görögország közös fellépése akadályozta, hogy a kérdést gyorsan lezárják.
A mostani döntés ezért elsősorban a további egyeztetéseknek nyitott teret. A Bizottságnak frissítenie kell az ETS kiterjesztésének hatásairól szóló értékelést, a tagállamok pedig ennek ismeretében folytathatják a vitát arról, milyen formában és milyen garanciákkal vezessék be a rendszert.
Forrás: telex.hu
Feljelentés lett a Kisfaludy-program átvilágításának eredménye
Czibere Károly: a kormányzati forráshiány is hozzájárult a gyermekvédelem gondjaihoz
Nem adja ki a kormányülések összefoglalóit a Miniszterelnökség
Nikumaroro partjainál keresik Amelia Earhart eltűnt repülőgépét
Tótth András tisztázta, miért távozott az energetikai államtitkári posztról
Vélemény, hozzászólás?