Kiemelt kép: illusztráció
Magyarország 254 millió eurónyi, vagyis hozzávetőleg 92 milliárd forint támogatáshoz jut az EGT Alap és a Norvég Alap új együttműködési megállapodásai nyomán. A hétfőn Budapesten aláírt egyezségek többek között a zöld átállást, az egészségügyet, a helyi fejlesztéseket, a kultúrát és a roma felzárkózást finanszírozzák.
A fejleményről a HVG számolt be.
Öt területre jut a támogatás
A támogatási keret felhasználásáról Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter ismertetett részleteket. A legnagyobb tétel, mintegy 29 milliárd forint a zöld átállást szolgálja. Ez mellett több mint 15 milliárd forint áll majd a helyi fejlesztések rendelkezésére.
Kapcsolódó hír: A mentődolgozók szerint továbbra is sok indokolatlan riasztás terheli a szolgálatot
Az egészségügyi programokra 9 milliárd forintot különítenek el. A kulturális kezdeményezésekre és a roma integrációt segítő programokra egyaránt csaknem 6-6 milliárd forint jut. A magyar költségvetés mintegy 12 milliárd forintos társfinanszírozást vállal a programok megvalósításához.
Az egyezmények alapján a támogatások felhasználására vonatkozó eljárások nyilvánosak és átláthatók lesznek. Kármán András pénzügyminiszter az aláíráskor arról beszélt, hogy a kormány a források elosztását átlátható szabályokhoz, kiszámítható döntésekhez és elszámoltatható intézményekhez köti.
Budapest ismét bekapcsolódik az alapok rendszerébe
A mostani megállapodásokkal Magyarország visszatér az EGT és a Norvég Alapok együttműködésébe. A tárgyalások szeptember közepén indultak újra, miután az előző kormányzati ciklusban elakadtak.
A norvég külügyminiszter, Espen Barth Eide szerint korábban nem tudtak megállapodni a magyar kormánnyal. Elmondása szerint az áprilisi választás után megkeresték az új kormányt, mert szerették volna újraindítani a kapcsolatokat. A politikus üdvözölte a mostani egyezséget, és az európai együttműködés, a jogállamiság, valamint a demokráciába vetett bizalom jelentőségét hangsúlyozta.
Az EGT- és Norvég Alapokból összesen 15 kedvezményezett ország részesül. A program a donorországok – Norvégia, Liechtenstein és Izland – számára azért is fontos, mert a támogatási rendszerhez kapcsolódóan hozzáférést biztosít számukra az Európai Unió belső piacához.
Korábbi vita állt a pénzek elvesztése mögött
Kármán András az aláíráskor a mostani megállapodás előzményeiről is beszélt. Állítása szerint az előző ciklusban Magyarország csaknem 215 millió eurót, mintegy 77 milliárd forintot nem kapott meg. A 15 kedvezményezett ország közül a miniszter szerint egyedül Magyarországgal nem sikerült lezárni a folyamatot.
A vita középpontjában az állt, hogy a támogatások egy kisebb részének, a teljes keret 5 százalékának elosztását egy független szervezet végezze. Ezt a szervezetet pályázaton választották volna ki a feladatra. Kármán szerint az akkori kormány ezt a megoldást nem fogadta el, ezért maradt el a megállapodás.
A pénzügyminiszter ezt úgy értékelte, hogy a korábbi döntés miatt magyar iskolák, kórházak és falvak estek el csaknem 70 milliárd forinttól. Beszédében az uniós források befagyasztását és részleges elvesztését is a korábbi kormány politikájának következményeként említette, és bírálta az általa korruptnak nevezett rendszerek fenntartását.
A kormány az ellenőrzést is vállalja
Kármán a megállapodások kapcsán azt mondta, hogy az ellenőrzés és a független felügyelet nem akadályozza, hanem erősíti a döntések hitelességét. Hozzátette: a kormány szándéka szerint a támogatási keretből egyetlen euró sem vész el.
A 92 milliárd forintos csomag felhasználása így több, egymástól eltérő területet érint majd, miközben a programokhoz Magyarország saját költségvetési forrást is biztosít. A megállapodások aláírásával a támogatási rendszerhez kapcsolódó tárgyalási szakasz lezárult, és megnyílt az út a felsorolt programok megvalósítása előtt.
Miért fontos a társfinanszírozás?
A programokhoz Magyarország mintegy 12 milliárd forintot tesz hozzá saját költségvetéséből. Ez a támogatási keret mellett külön magyar hozzájárulást jelent a vállalt fejlesztések megvalósításához.
A mentődolgozók szerint továbbra is sok indokolatlan riasztás terheli a szolgálatot
Tragikus véget ért Bauer Dénes keresése: Tökölön találták meg az eltűnt fiatal holttestét
Harmincmilliós óvadékot ajánlott Matolcsy György, mégis letartóztatták
Fényshowval idézték fel a Sztálin-szobor 1956-os ledöntését Budapesten
Hetven éve tört ki a forradalom: katonai tiszteletadással indult az október 23-i megemlékezés
Vélemény, hozzászólás?