Kiemelt kép: illusztráció
A jövő évi minimálbér emeléséről tartott első egyeztetés után jelentős különbség maradt a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja között. A vállalati képviseletek 4 százalékos bruttó emelést tartanak elfogadhatónak, míg a szakszervezetek a korábbi hároméves megállapodás alapján 14 százalékot szeretnének elérni. A vitát tovább élesítette, hogy 2027-ben a minimálbér személyi jövedelemadója 15-ről 9 százalékra csökkenhet.
A gazdasági fejleményről a Portfolio számolt be.
A vállalatok szerint az adóváltozás is növeli a dolgozók jövedelmét
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a munkaadói oldal azzal érvelt, hogy a minimálbéresek nettó keresete a tervezett adócsökkentés miatt akkor is számottevően emelkedne, ha a bruttó minimálbér csak 4 százalékkal nőne. Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja szerint ebben az esetben a dolgozók jövedelme összességében 13 százalékkal emelkedhet.
Kapcsolódó hír: Bérharcot folytatnak a kulturális dolgozók: szerintük a 10,7 százalékos emelés kevés
A vállalati álláspont szerint a gazdasági környezet nem indokolja a hároméves bérmegállapodásban szereplő, 14 százalékos emelést. Kalmár Ákos arra hivatkozott, hogy a magyar gazdaság az elmúlt három évben stagnált, miközben a korábbi megállapodás dinamikusabb GDP-növekedéssel számolt.
A munkaadói oldal az idei évre 1,8 százalékos gazdasági növekedést és ugyanekkora inflációt vár, jövőre pedig körülbelül 2 százalékos bővüléssel és 3 százalékos inflációval számol. Erre alapozva nemcsak a minimálbér, hanem a garantált bérminimum 4 százalékos emelését is javasolja.
A szakszervezetek szerint az adócsökkentés nem válthatja ki a béremelést
A munkavállalói képviseletek másként értékelik a helyzetet. Szerintük az szja mérséklése a költségvetés bevételéről való lemondás, ezért nem tekinthető a cégek által biztosított béremelésnek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezt tömören úgy fogalmazta meg: „Az adócsökkentés a dolgozóké, nem a cégeké”.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az első fordulót kifejezetten nehéznek értékelte. Elmondása szerint a szakszervezetek a többi munkavállalói szervezettel együtt az eredeti hároméves bérmegállapodásban rögzített 14 százalékos emeléshez ragaszkodnak. Hozzátette: a gazdasági helyzetet figyelembe véve is ennél magasabb növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy a legalacsonyabb keresetek elérjék a hazai bruttó átlagbér felét.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége szintén elutasítja a 4 százalékos ajánlatot. Kozma Zsolt, a szervezet elnöke szerint ekkora emelés a minimálbér további leszakadását eredményezné. A hároméves megállapodásban ugyanis közös célként szerepel, hogy 2027-re a bruttó minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
Nagy a különbség a nettó és a bruttó összevetés között
A vita egyik központi kérdése, hogy milyen mutató alapján kell megítélni a minimálbér felzárkózását. Bruttó alapon számolva a korábbi évek elmaradásának ledolgozásához a minimálbért jelenleg 10–15 százalékkal kellene növelni ahhoz, hogy elérje az átlagkereset 50 százalékát. Mivel a kormány jövőre az átlagbér 5,5 százalékos emelkedésével számol, a későbbi felzárkózás miatt összességében akár 20 százalékot meghaladó minimálbér-emelés is szükségessé válhatna.
Más képet mutat a nettó keresetek összehasonlítása. A minimálbér szja-terhének csökkentésével a nettó minimálbér és a nettó átlagbér közötti különbség kisebb lenne. A számítás attól függően, hogy a rendszeres vagy az egyszeri juttatásokat is tartalmazó átlagkeresethez viszonyítanak, 1–5 százalékos emelést jelezhet. Az átlagbér várható jövő évi növekedését is figyelembe véve ez 6–10 százalékos minimálbér-emelést jelentene.
Az eltérő számítások jól mutatják, miért jutottak a felek egymástól távol eső következtetésre. A munkaadók a dolgozók ténylegesen kézhez kapott jövedelmét tartják fontosnak, a szakszervezetek viszont azt hangsúlyozzák, hogy a bruttó alapbér emelése nélkül nem teljesül a korábbi felzárkóztatási cél.
A kormány nem kötelezte el magát egyik javaslat mellett sem
A tárgyalásokon a Szociális és Családügyi Minisztérium is részt vett, de a béremelés konkrét mértékében nem foglalt állást. Kormányzati források szerint a kabinet egyik oldal mellett sem kötelezte el magát, és olyan megállapodást szeretne, amely egyszerre veszi figyelembe a munkaadók és a munkavállalók szempontjait, valamint a gazdaság teherbíró képességét.
Éppen ennek megítélésében nincs egyetértés a felek között. A vállalati oldal a gyenge növekedés és a mérsékelt infláció alapján tartja túl magasnak a 14 százalékos követelést, míg a szakszervezetek a minimálbér és az átlagkereset közötti arány javítását tekintik elsődlegesnek.
Informálisan felmerült egy 8 százalékos kompromisszumos javaslat is, de ennek elfogadásához mindkét oldalnak jelentősen módosítania kellene jelenlegi álláspontját. A tárgyalások első fordulója alapján a munkaadói és a munkavállalói képviseletek között egyelőre nem alakult ki közös nevező a jövő évi minimálbér mértékéről.
199 forinttól indul a Halloween-tök ára: ennyit kérnek érte a nagy áruházláncok
A Fitch szerint 2027-ben nagyobb lehet a magyar hiány a kormányzati célnál
A bankok szerint a beruházások újraindítása döntheti el a magyar növekedést
Őrizetbe vették a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét
Őrizetbe vették Matolcsy György volt jegybankelnököt
Vélemény, hozzászólás?