Kiemelt kép: illusztráció
A Hold déli pólusának árnyékos mélyedései rövid időre menedéket jelenthetnek egyes földi baktériumok és gombák számára – derül ki a Science Advances folyóiratban augusztus 19-én közölt tanulmányból. A kutatók három, korábban az Artemis–3 küldetés lehetséges leszállóhelyeként vizsgált területet elemeztek, és mindegyikben találtak olyan felszíni zugokat, ahol bizonyos mikroorganizmusok túlélhetik a holdi környezetet.
A fejleményről a Portfolio számolt be.
A domborzat miatt maradhatnak árnyékos területek
A Hold felszínén szélsőséges hőmérséklet és erős ultraibolya sugárzás uralkodik, ami a földi élőlények számára rendkívül kedvezőtlen környezetet jelent. A pólusok közelében azonban a Nap csak alig emelkedik a horizont fölé, mivel a Hold tengelyferdesége minimális. Emiatt már kisebb felszíni kiemelkedések is tartós árnyékot vethetnek a mélyebben fekvő területekre.
A mostani modellezés egyik újdonsága éppen az volt, hogy a kutatók a helyi domborzat hatását is részletesen figyelembe vették. Stefano Bertone, a Marylandi Egyetem társkutatója sugárkövetéses technikával vizsgálta, miként éri el a napfény és a közvetett ultraibolya sugárzás a felszínt. Ehhez a Lunar Reconnaissance Orbiter által rögzített domborzati és hőmérsékleti adatokat használták fel.
Az Aspergillus lehet a legellenállóbb
A vizsgálatban öt mikroorganizmust elemeztek. Mindegyikük számára találtak potenciálisan túlélhető helyeket, még a De Gerlache-kráter peremének állandóan árnyékos régióiban is, ahová csak szórt UV-sugárzás jut el.
A legellenállóbbnak az Aspergillus gomba bizonyult. A kutatók számításai szerint a holdi tél idején a részlegesen megvilágított területek 15–30 százalékán képes lehet túlélni, a feltérképezett terep mintegy 3 százalékán pedig legalább hét napig fennmaradhat.
A túlélés nem jelent szaporodást
A modellezés nem azt jelenti, hogy a mikrobák megtelepedhetnek vagy szaporodni kezdhetnek a Holdon. A kutatók szerint kriptobiotikus, vagyis rendkívül lelassult életállapotban maradnának. A szaporodásukhoz cseppfolyós vízre, légkörre és mérsékeltebb hőmérsékletre lenne szükség, ezek holdi jelenlétére azonban egyelőre nincs bizonyíték.
A puszta fennmaradásuk ennek ellenére fontos kérdést vet fel a jövőbeli holdi kutatásokkal kapcsolatban. Az emberi szervezet folyamatosan mikroorganizmusokat bocsát ki a környezetébe, így egyetlen űrhajós lábnyoma több százmillió élő baktériumot hagyhat a holdfelszínen. Ha az emberek tartósan jelen lesznek a Holdon, majd a Marson is, az odaszállított biológiai anyag megnehezítheti az ősi kémiai nyomok és a földi eredetű szennyeződés megkülönböztetését.
Részletesebb modellekkel folytatják a vizsgálatot
A kutatók a következő szakaszban nagyobb felbontású domborzati adatokat és pontosabb megvilágítási modelleket szeretnének használni. Emellett további mikrobiális kísérletekkel vizsgálnák, hogy az egyes baktériumok és gombák miként reagálnak a holdi felszínhez hasonló körülményekre.
Nagykátán a Tisza által támogatott jelölt is elindul a megüresedett képviselői helyért
Vagyonadó jöhet 2027-től, a legnagyobb vagyonokra magasabb kulcsot ígér a Tisza
Ólom és kőolajszármazékok kerültek a dorogi patak vizébe, büntetőeljárás indult
Újra átvizsgálják a Fradivárosra adott állami támogatás felhasználását
Büntetőfeljelentést tesznek az E-ING fejlesztése miatt
Vélemény, hozzászólás?