Kiemelt kép: illusztráció
Izland polgárai arról szavazhatnak, hogy az ország folytassa-e az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló egyeztetéseket. A csaknem 400 ezer lakosú északi államban megosztott a közvélemény, ezért a voksolás kimenetele egyelőre teljesen nyitott.
A fejleményről a Pénzcentrum számolt be.
Az igen szavazatok győzelme nem jelentené automatikusan Izland uniós tagságát: ebben az esetben újraindulnának a csatlakozási tárgyalások, a később megszülető megállapodásról pedig külön népszavazáson döntenének az izlandiak.
Lezáratlan folyamatot venne elő a kormány
Izland a 2008-as gazdasági válságot követően, 2009-ben indította el a csatlakozási folyamatot. A tárgyalásokat 2013-ban felfüggesztették, miután egy euroszkeptikus kormány került hatalomra. A jelenlegi, szociáldemokrata vezetésű kabinet most ezt a több mint egy évtizede félbehagyott ügyet szeretné lezárni.
A referendum tétje így elsősorban az, hogy az ország visszatérjen-e az uniós csatlakozás útjára. A felmérések alapján egyik tábor sem számíthat biztos győzelemre, a társadalom ugyanis erősen megosztott a kérdésben.
A biztonságpolitika is szerepet kap a vitában
Az uniós kapcsolatokról szóló vita egy olyan időszakban zajlik, amikor az Északi-sarkvidék geopolitikai jelentősége gyorsan növekszik. A térségben található kritikus nyersanyagok, valamint a jégolvadás miatt megnyíló hajózási útvonalak miatt felértékelődött az északi államok stratégiai szerepe.
Eiríkur Bergmann, a Bifröst Egyetem politológiaprofesszora szerint az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos nemzetbiztonsági érvei Izlandra is érvényesek lennének. Donald Trump amerikai elnök idén ismét felvetette Grönland megszerzését, miközben a forrás szerint az év elején többször összekeverte a két szigetet.
Izland a NATO alapító tagja, saját hadsereggel azonban nem rendelkezik. Védelmét az 1951-ben megkötött amerikai–izlandi kétoldalú egyezmény garantálja. A voksolást megelőző vitákban ezért hangsúlyosan jelenik meg az Egyesült Államokba vetett bizalom kérdése. Thorgerdur Gunnarsdottir külügyminiszter úgy véli, hogy a második világháború után kialakult nemzetközi rend átalakulása miatt Izland érdekeit a szorosabb uniós együttműködés szolgálná.
Az euró és a halászat lehet a döntés kulcsa
A csatlakozás támogatói között gazdasági érvként az euró bevezetésének lehetősége kerül előtérbe. Jon Danielsson, a London School of Economics kutatója szerint a közös valuta mérsékelhetné a lakosság kiszolgáltatottságát a nemzeti valuta ingadozásának és a magas kamatoknak.
A legnagyobb akadályt ugyanakkor a halászat jelenti. Az ágazat kiemelt jelentőségű az ország számára, ezért kérdéses, hogy az uniós tagság mellett biztosíthatók lennének-e azok a feltételek, amelyeket Izlandon elvárnak.
Izland már most is szorosan kapcsolódik az EU-hoz
A teljes jogú tagság ellenzői arra hivatkoznak, hogy az ország már jelenleg is mélyen integrálódott az európai rendszerbe. Izland az Európai Gazdasági Térség tagjaként hozzáfér az uniós egységes piachoz, emellett a schengeni övezet része is.
A korábbi miniszterelnök, Katrín Jakobsdóttir szerint éppen ezek a meglévő kapcsolatok, valamint az ország magas életszínvonala szólnak a teljes jogú tagság ellen. Az Európai Unió számára viszont jelentős presztízsnyereséget hozhatna Izland felvétele: elemzők szerint egy magas egy főre jutó GDP-vel és erős demokratikus hagyományokkal rendelkező új tag lendületet adhatna az integrációs projektnek.
Ha a népszavazáson az igenek győznek, a tárgyalások a következő szakaszba léphetnek. A kormánynak érdeke, hogy a folyamat legkésőbb a 2028 augusztusában esedékes parlamenti választások előtt lezáruljon.
Béremelést ígért a NOKS-dolgozóknak az oktatási miniszter
Putyin a tápláléklánccal magyarázta, miért indította el az ukrajnai háborút
Saját űrakadémiát hoz létre a NASA felügyeletével az Egyesült Államok
Harry és Meghan visszatérhet az Egyesült Királyságba, de a palota nem változtatott a státuszukon
37 halálos áldozata van a Kijev környéki dróntámadásnak
Vélemény, hozzászólás?