Kiemelt kép: illusztráció
A magyar gazdaság három és fél évnyi stagnálás után 2026 első felében növekedést mutatott, éves összevetésben 1,7 százalékos bővüléssel. A bizalmi mutatók is javultak, ám a kedvezőbb hangulat egyelőre nem jelent stabil fordulatot: a beruházások élénkülése még várat magára, miközben több jelentős külső és belső kockázat nehezíti a kilábalást.
A gazdasági fejleményről a HVG számolt be.
magyar gazdasági növekedés: Javult magyar gazdasági: Megindult a növekedés, de még nincs tartós fordulat
A magyar gazdasági teljesítmény 2022 és 2025 között lényegében nem nőtt. Az idei év első hat hónapjában azonban elindult a bővülés, ami arra utalhat, hogy az ország lassan kijut a hosszabb stagnálási időszakból. A következő időszak legfontosabb kérdése ezért már nem pusztán az, hogy lesz-e növekedés, hanem az, képes-e a gazdaság ezt a folyamatot 2030-ig fenntarthatóvá és dinamikusabbá tenni.
Kapcsolódó hír: Orbán Viktor az ellenzéki szerepéről: a jobboldal újjászervezése már 90 százaléknál tart
magyar gazdasági növekedés kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
Az előttünk álló évekre kiegyensúlyozott, de kiemelkedő húzóágazat nélküli pálya rajzolódik ki. A várható átlagos növekedés 2,5 és 3 százalék között lehet. Ez mérsékeltebb ütemet jelent, amely önmagában nem támasztja alá egy gyors, látványos felzárkózás képét.
Javult magyar gazdasági kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A jelenlegi bővülésben továbbra is a lakossági fogyasztás és a belső kereslet játssza a főszerepet. A hosszabb távú növekedéshez szükséges beruházási fordulat azonban még nem következett be. Ez azért lényeges, mert a fogyasztás önmagában nem pótolja azokat a fejlesztéseket, amelyek a későbbi gazdasági teljesítmény alapját adhatnák.
Külső piacok és költségvetési szigor is fékezheti a gazdaságot
A növekedési kilátásokat több tényező is bizonytalanná teszi. A jelenlegi magyar növekedési modell a jelek szerint elérte a korlátait, miközben az európai, azon belül különösen a német ipar teljesítménye továbbra is gyenge. Ez a magyar gazdaság számára azért jelent kockázatot, mert a külső ipari környezet kedvezőtlen alakulása nehezíti a dinamikus bővülést.
A gazdaságpolitikának emellett jelentős geopolitikai kockázatok közepette kell végrehajtania a fiskális konszolidációt. A költségvetési kiigazítás a források egy részének elvonásával jár, ami szintén visszafoghatja a keresletet és a növekedés ütemét. A jelenlegi helyzetben ezért a javuló adatok mellett is indokolt az óvatosság.
Négy és fél éves csúcsra emelkedett a GKI indexe
A gazdasági szereplők várakozásai alapján az év első része kedvezőbb képet mutatott. A GKI európai uniós módszertan alapján közel harminc éve méri a vállalatok és a lakosság következő tizenkét hónapra vonatkozó várakozásait. Konjunktúraindexe január és július között 11 ponttal emelkedett, így négy és fél éves csúcsot ért el.
Augusztusban kisebb visszaesés következett, szeptemberben pedig enyhe javulás. A folyamat összességében azt jelzi, hogy a korábbi évekhez képest bizakodóbbá váltak a gazdasági szereplők, de a bizalom még könnyen meginoghat, ha a tényleges gazdasági eredmények nem igazolják vissza a várakozásokat.
A VOSZ barométerének alakulása szintén óvatosságra ad okot. A mutató visszaesése nem számít drámainak, ugyanakkor egyre többen várják, hogy a kormány konkrétumokat mutasson be gazdaságpolitikai terveiről. A javuló hangulat mellett így már látható némi megtorpanás is.
A magyar bizalom gyorsan változik
Régiós összehasonlításban a magyar bizalmi szint továbbra is viszonylag alacsony, és a mutatók jóval hektikusabban változnak, mint más országokban. A lakosság különösen érzékenyen reagál: saját pénzügyi helyzetét és a gazdaság egészét nemcsak a tényleges adatok, hanem érzelmi és politikai hatások alapján is értékeli.
Az üzleti élet hangulata ennél megfontoltabban változik, a vállalatok várakozásai kevésbé ingadoznak. A hosszabb távú adatokból kirajzolódó tanulság szerint azonban a tartós magyarországi növekedéshez mindkét csoport támogatása szükséges. A gazdaság akkor tud stabilan bővülni, ha a lakossági és az üzleti bizalom egyszerre erősíti a folyamatot.
Forrás: hvg.hu
Matolcsy György szerint megvan az MNB-alapítványok vagyona, csak másképp kell értékelni
Kapitány István marad a helyén, az energetikai tárcánál mégis átrendeződés zajlik
Erősödhet a forint: 350–355-ös euróárfolyamot várnak az ING elemzői
Jövő héten bemutatják a 2027-es költségvetést, több társadalmi csoportnak is támogatást ígérnek
Írország új uniós költségvetési terve egyik tábornak sem tetszik
Vélemény, hozzászólás?