Kiemelt kép: illusztráció
A Miniszterelnökség nem teljesítette a Magyar-kormány május 12-i megalakulása óta tartott üléseinek összefoglalóira és jegyzőkönyveire vonatkozó közérdekűadat-igénylést. A kormányzati szerv a 2018-as, kormányzati igazgatásról szóló törvényre hivatkozott, amely szerint a kormány ülései fő szabály szerint nem nyilvánosak. Így a kabinet tárgyalásainak pontos napirendje, a viták menete és a döntésekhez vezető érvek továbbra sem ismerhetők meg teljes körűen.
A fejleményről a Telex számolt be.
kormányülések összefoglalói: adja ki kormányülések: A törvény alapján utasították el az adatigénylést
A Miniszterelnökségtől azt kérték, hogy adja át az új kormány megalakulása óta készült ülés-összefoglalókat és jegyzőkönyveket. A cél az volt, hogy a nyilvános kormányzati kommunikációnál részletesebb kép rajzolódjon ki arról, milyen ügyeket tárgyalt a kabinet az elmúlt fél évben.
Kapcsolódó hír: Hankó Balázs három és fél hónap alatt kétszer annyi NKA-pénzről döntött, mint tavaly egész évben
kormányülések összefoglalói kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A hivatal az igényt azzal utasította el, hogy a hatályos szabályozás szerint a kormányülések nem nyilvánosak, kivéve, ha a miniszterelnök másként rendelkezik. A döntés azt jelenti, hogy a kormányülések időpontja és napirendje sem válik automatikusan hozzáférhetővé, és az érdeklődőknek továbbra is elsősorban a miniszterelnök, a miniszterek, illetve a kormányszóvivő által közzétett információkra kell támaszkodniuk.
adja ki kormányülések kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A kabinet üléseiről rendszeresen jelennek meg közösségi médiás bejegyzések, ezek azonban a nyilvánosság számára kiválasztott részleteket mutatják be. A kormányülések gyakran hosszúak, és a beszámolók szerint sok napirendi pontot tárgyalnak. A teljes napirend, a résztvevők közötti vita, valamint az esetleges ellenvélemények tartalma ezekből a bejegyzésekből nem állapítható meg.
Nem kötelező szó szerinti jegyzőkönyvet készíteni
A kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvény nem írja elő, hogy a kabinet üléseiről szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára ehelyett összefoglalót készít. Ebben szerepelhet az ülés helyszíne és időpontja, a résztvevők névsora, a tárgyalt írásos előterjesztések címe és előterjesztője, a napirenden kívül felvetett ügyek, valamint a kormány döntésének lényege.
Szó szerinti hozzászólás csak akkor kerülhet ebbe a dokumentumba, ha azt valamelyik résztvevő külön kéri. A szabályozás alapján tehát az összefoglaló nem az ülés teljes leiratát tartalmazza, hanem annak tömörített dokumentuma. A viták során elhangzó érvek és az egyes kormánytagok szakmai álláspontjai így csak korlátozottan jelenhetnek meg az iratban.
A kormány ügyrendjéről szóló, 2010-ben elfogadott és jelenleg is hatályos határozat lehetőséget ad hangfelvétel készítésére is. Ez az ülés végén, illetve valamely kormánytag kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével történhet. A felvételt a kormány tagjai és az állandó meghívottak később a Miniszterelnöki Kormányirodában hallgathatják meg. A szabály nem garantálja, hogy a kormányülések teljes időtartamáról készül hanganyag.
A miniszterelnök szerint készül hangfelvétel
Magyar Péter egy július 2-i sajtótájékoztatón újságírói kérdésre azt mondta, hogy a kormányülésekről hangfelvétel és emlékeztető is készül. A miniszterelnök szerint a jelenlegi, közösségi médiával jellemzett időszakban folyamatosabb a tájékoztatás, mint a kilencvenes évek elején, ezért szerinte más szerepe van a szó szerinti jegyzőkönyvnek.
A nyilatkozat alapján a kabinet üléseiről készül valamilyen hanganyag, de az nem derült ki, hogy ez minden ülés teljes menetét rögzíti-e, illetve mikor és milyen feltételekkel válhat megismerhetővé a nyilvánosság számára. A Miniszterelnökség sajtóosztályát arról is megkérdezték, tervezik-e a vonatkozó szabályok módosítását, készültek-e szó szerinti dokumentumok az új kormány hivatalba lépése óta, valamint hogyan kívánják teljesíteni az átláthatóság növelésére tett kampányígéreteket. A megkeresésekre nem érkezett válasz.
Korábbi alkotmánybírósági döntés is foglalkozott a kérdéssel
A kormányülések dokumentálásának módja nem új keletű vita. A XIX. század közepétől részletes jegyzőkönyvek készültek a kabinetülésekről, amelyek közül számos ma is kutatható a levéltárakban. A rendszerváltás előtti időszakban a kabinetüléseket hangfelvételen is rögzíteni kezdték, ezt a gyakorlatot az Antall- és a Horn-kormány is folytatta.
Az első Orbán-kormány 1998-ban kormányhatározattal megszüntette a hangrögzítés kötelezettségét, és a szó szerinti jegyzőkönyveket rövidebb emlékeztetők váltották fel. A változást Majtényi László akkori adatvédelmi biztos kifogásolta. A kormány álláspontja szerint a kormányüléseken elhangzottak nem minősültek közérdekű adatnak, és a kabinet működésének átláthatósága jegyzőkönyvek nélkül is biztosítható.
A Nyilvánosság Klub később az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület 2006-ban úgy ítélte meg, hogy a jegyzőkönyv és a hangfelvétel hiánya közvetlenül és jelentősen korlátozza a közérdekű adatok megismerésének jogát. Az AB szerint a polgároknak – akár késleltetve – joguk van megismerni az életükre kiható döntések indokait, valamint a döntéshozók szakmai álláspontját és esetleges ellenvéleményét.
Az akkori parlament ezt követően ismét törvényben írta elő a kormányülések hangfelvételének elkészítését. A 2010-es választás után azonban a második Orbán-kormány rendelettel eltörölte ezt a kötelezettséget. Az akkori adatvédelmi biztos, Jóri András 2011-ben az Alkotmánybírósághoz fordult, de az indítványt a testület működésére vonatkozó jogszabályok megváltozása miatt már nem bírálhatta el.
A nyilvánosság és a történeti dokumentumok kérdése
A kormányülések iratai nemcsak az aktuális döntések ellenőrzése miatt fontosak. A korábbi kabinetek dokumentumai a történeti kutatás számára is jelentős források, mivel megmutathatják, milyen érvek és szakmai álláspontok álltak egy-egy kormányzati döntés mögött.
A közérdekű adatigénylés elutasítása ezért nem pusztán a jelenlegi kormány működésének megismerését korlátozza: azt is befolyásolja, hogy a későbbi kutatók milyen részletességű iratokból rekonstruálhatják a kabinet döntéshozatalát.
Forrás: telex.hu
Nikumaroro partjainál keresik Amelia Earhart eltűnt repülőgépét
Tótth András tisztázta, miért távozott az energetikai államtitkári posztról
Magyar Péter szerint három területen szigorították a gyermekvédelmi szabályokat
A Parlament helyett a dolgozószobában adott interjút Magyar Péter a Partizánnak
Új gyermekvédelmi törvényt készít elő a Tisza 2027-re
Vélemény, hozzászólás?