Kiemelt kép: illusztráció
Érezhető változást lát Budapest és Bukarest kapcsolatában a román államfő európai ügyekért felelős tanácsadója. Valentin Naumescu szerint a magyarországi kormányváltás után Magyarország támogatóbban viszonyul az Ukrajnának nyújtott uniós segítséghez és az EU bővítéséhez, miközben a két ország együttműködése egyre inkább gyakorlati, gazdasági és biztonsági kérdésekre épül.
A fejleményről a Telex számolt be.
román-magyar kapcsolatok: Román elnöki tanácsadó: Az uniós bővítésben látják a legfontosabb elmozdulást
Naumescu a Transtelexnek adott írásos interjúban azt mondta: Románia számára különösen fontos, hogy Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációja előrehaladjon. A tanácsadó szerint az elmúlt hónapokban már megmutatkozott, hogy Budapest álláspontja ezen a területen változott, és a magyar kormányváltás hatása az uniós politikákban is érzékelhető.
Kapcsolódó hír: 159 milliárd euróval kurtítaná meg az uniós büdzsét az ír elnökség
román-magyar kapcsolatok kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
Az Ukrajnával és Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások ténylegesen megkezdődtek, a nyár elején pedig az első és a hatodik tárgyalási fejezetcsoportot is megnyitották. Naumescu közlése szerint az uniós tagállamok a második és a harmadik fejezetcsoport megnyitásának jóváhagyására is készülnek. A román cél az, hogy az ezt hivatalossá tevő kormányközi konferenciát a következő EU-csúcsig megtartsák.
Román elnöki tanácsadó kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A tanácsadó reményei szerint az év végéig mindkét tagjelölt esetében valamennyi tárgyalási fejezetcsoport megnyílhat. Ezt követően a hangsúly az egyes országok teljesítményének értékelésére kerülhetne: arra, hogy Moldova és Ukrajna milyen reformokat hajt végre, illetve milyen konkrét eredményeket ér el.
A kétoldalú kapcsolatokban a gazdaság és a biztonság kerül előtérbe
Naumescu nem lát stratégiai nézeteltérést Bukarest és Budapest között. Értékelése szerint legfeljebb a hangsúlyokban, a részletekben vagy az együttműködés ütemében lehetnek különbségek, ezek jelentősége azonban csökken, ahogy a közös napirend egyre inkább szakmai és gyakorlati kérdésekre összpontosít.
A román tanácsadó több lehetséges együttműködési területet is felsorolt. Ide tartozik a közlekedési és egyéb összeköttetések fejlesztése, az energia, az infrastruktúra, a magas technológiai szintű beruházások, a kereskedelem, valamint a kulturális és egyetemi kapcsolatok. A keleti uniós és NATO-szárny biztonsági helyzete miatt a katonai mobilitást is olyan területnek nevezte, ahol közös érdekek érvényesülnek.
Románia számára a gazdasági kapcsolat súlyát az is mutatja, hogy Magyarország a harmadik legfontosabb gazdasági partnere. Naumescu szerint a román export jelentős része a magyar piacra irányul, ezért Bukarest kész a párbeszéd folytatására és az együttműködés bővítésére európai uniós partnerként, valamint NATO-szövetségesként.
A tanácsadó úgy fogalmazott, hogy a két ország közös érdeke állampolgáraik jólétének és biztonságának garantálása. Ez szerinte erősebb alapot teremthet a kapcsolatnak, mint az ideológiai viták, különösen akkor, amikor a régió fejlődése, a befektetések ösztönzése és a biztonsági kihívások kezelése kerül napirendre.
Közös fellépés az uniós költségvetési tárgyalásokon
Románia és Magyarország a tizenhét uniós tagállamot tömörítő Kohézió Barátai csoportban is együtt dolgozik. Naumescu szerint Románia és Olaszország közösen kezdeményezte a csoport második levelét, amelyet a tizenhét ország Európai Tanácsban részt vevő vezetői aláírtak, és az EU Tanácsának soros elnökségéhez címeztek.
A levélben azt kérték, hogy a 2028 és 2034 közötti időszakra készülő uniós költségvetési keret őrizze meg a kohéziós politika és a közös agrárpolitika finanszírozásának szintjét. Naumescu szerint ezek a szakpolitikák az elmúlt két évtizedben jelentős szerepet játszottak a régió fejlődésében.
A költségvetési megállapodásról nehéz egyeztetések várhatók. A tanácsadó emlékeztetett arra, hogy a „takarékosok” csoportjába tartozó hat ország több százmilliárd euróval csökkentené az Európai Bizottság által javasolt keretet. A tagállamoknak emellett arról is dönteniük kell, miként finanszírozzák az új uniós prioritásokat, köztük a biztonságot, a védelmet, a versenyképességet és az ipar fejlesztését.
Naumescu szerint az Európai Bizottság által javasolt, mintegy 2000 milliárd eurós költségvetési szint fenntartásához 2028 és 2034 között 350–400 milliárd eurónyi többletbevételre lenne szükség új uniós saját forrásokból. Ezek bevezetését mind a 27 tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia, ami megnehezíti a megállapodást. Alternatívaként magasabb tagállami befizetés vagy kisebb uniós költségvetés jöhetne szóba, de a román álláspont az új saját források bevezetését támogatja.
Pragmatikusabb regionális partnerséget sürgetnek
A román tanácsadó szerint a következő időszakban a Bukarest és Budapest közötti kapcsolatot elsősorban a közös projektek és a közös európai érdekek határozhatják meg. A közlekedési kapcsolatok, az energia és a biztonság mellett a technológiai beruházások és a kereskedelem is olyan terület, ahol szerinte kézzelfogható eredmények születhetnek.
Naumescu értékelése alapján a román–magyar együttműködés egyre kevésbé ideológiai természetű, és mindinkább a régió fejlesztésére, versenyképességére, biztonságára és befektetési vonzerejére irányul. Ezzel párhuzamosan Bukarest abban bízik, hogy Magyarország az Ukrajna támogatásával és az uniós bővítéssel kapcsolatos közös európai döntésekben is aktívabb partner lesz.
Forrás: telex.hu
Nagy különbségek vannak abban, hány egészséges év jut a magyaroknak
Magyar Péter Brüsszelben jelezte: jelenleg nem támogatja az uniós büdzsé tervezetét
Kijevi törvényhozási döntéshez köti Budapest az uniós csatlakozási folyamat újabb lépését
Elengedték az indiai ifjúsági mozgalom három őrizetbe vett vezetőjét
Navi Pillay kapta a 2026-os Nobel-békedíjat a nemzetközi igazságszolgáltatásért végzett munkájáért
Vélemény, hozzászólás?