Legyen ez a kezdőlapom!    |    2026. október 17., szombat

Centiméterekre apadt a Velencei-tó vízállása, hatalmas partszakaszok kerültek elő

A visszahúzódott Velencei-tó szárazon maradt partszakasza

Kiemelt kép: illusztráció

A Velencei-tó több pontján már olyan területek is szárazon vannak, amelyeket korábban víz borított. Az agárdi vízmércén október 5-én mindössze 4 centiméteres vízállást mértek, miközben egy évvel korábban 69 centimétert mutatott a műszer. A tó nem száradt ki teljesen, de a vízfelület látványosan visszahúzódott, és az alacsony vízszint a tó ökológiai állapotát is érzékenyen érinti.

Az előrejelzésről a Pénzcentrum számolt be.

Velencei-tó vízállása: Centiméterekre apadt Velencei-tó: Korábban víz alatt álló részek váltak járhatóvá

A nyári, strandoláshoz kapcsolódó megszokott képekhez képest egészen más látvány fogadja a tó partján sétálókat. A sekélyebb, korábban strandként használt részeken a víz helyén összefüggő száraz területek jelentek meg. A part egyes szakaszai már inkább szárazföldre emlékeztetnek, mint tómederre.

Kapcsolódó hír: Kórházba került egy fesztiválozó, akinek a nyaka köré csavarodott a segédkötél a SZIN-en

Velencei-tó vízállása kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.

A helyszínen készült felvételeken több olyan terület is látható, amely korábban a tó része volt. A visszahúzódó víz nyomán egyesek sétálnak vagy futnak ezeken a részeken, máshol pedig még sárkányt is eregetnek. A megmaradt vízfelület több helyen csak kisebb foltokban látszik, ezért a változás nemcsak a mérési adatokban, hanem a tóparti látványban is jól érzékelhető.

Centiméterekre apadt Velencei-tó kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.

Mit mutatnak a vízügyi adatok?

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint az agárdi vízmércén 4 centiméteres értéket rögzítettek. A mérési adatot azonban nem lehet úgy értelmezni, mintha a tó teljes vízmélységét jelölné. A vízmérce nullapontja mesterségesen rögzített viszonyítási alap, ezért a kijelzett vízállás nem azonos a mederfenéktől számított tényleges mélységgel.

Ez a fontos műszaki különbség nem változtat azon, hogy a tó vízfelülete valóban kisebb lett. Egy évvel korábban 13,74 négyzetkilométeres vízfelületet mértek, az aktuális adat pedig 12,89 négyzetkilométer. A különbség valamivel kevesebb mint egy négyzetkilométer, ami a tó teljes kiterjedéséhez viszonyítva is jelentős változást jelez.

A vízállás és a vízfelület adatai együtt árnyaltabb képet adnak a helyzetről. A tó nem tűnt el teljesen, a vízborítás azonban számottevően visszaszorult, különösen a sekélyebb partszakaszokon. Emiatt a helyszínen készült képek drámaibb állapotot mutatnak, mint amit egyetlen vízmérceérték önmagában elárulna.

Tartós csapadékhiány súlyosbítja a helyzetet

A rendkívül alacsony vízszint kialakulásában elsősorban a csapadékhiány és az átlagosnál melegebb időjárás játszik szerepet. A Velencei-tó vízgyűjtőjén a hiányzó csapadék mennyisége több éven keresztül halmozódott. Az OVF közlése szerint a 2021 óta felgyülemlett csapadékhiány 2026 áprilisára területi átlagban elérte a 300 millimétert.

A tó feltöltődése szempontjából különösen fontos, 2025 novembere és 2026 áprilisa közötti időszakban a vízgyűjtőre hulló csapadék 37 százalékkal maradt el az 1991 és 2020 közötti sokéves átlagtól. A 2025 májusától 2026 áprilisáig tartó tizenkét hónapból tizenegyben csapadékhiányt mértek.

A kevés csapadék mellett a magasabb hőmérséklet is kedvezőtlenül hatott. A melegebb idő fokozza a párolgást a tó felszínéről, és a vízgyűjtő területről is kevesebb víz juthat a tóba. A tartós vízhiány így egyszerre csökkenti az utánpótlást és növeli a veszteséget.

A tó vízminőségét is folyamatosan figyelik

Az alacsony vízszint következményei nem merülnek ki a zsugorodó vízfelület látványában. Az OVF szeptemberben arról számolt be, hogy a Velencei-tó az elmúlt évek szélsőséges hidrológiai és klimatikus viszonyai miatt fokozottan sérülékeny állapotba került.

A csökkenő vízszinttel összefüggésben a tó vizének sótartalma kiemelkedően magas volt. Emellett tömeges pikoalga-jelenlétet is tapasztaltak, a keleti medencében pedig magas klorofill-a-tartalmat mértek. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a vízmennyiség változása a tó vízminőségi folyamataira is hatással van.

A szakemberek ezért folyamatos mérésekkel követik a tó állapotát. 2026 júniusa óta automata mérőbója működik a Velencei-tónál, amely tizenöt percenként szolgáltat adatokat többek között a vízhőmérsékletről, az oxigénviszonyokról, a sótartalomról, a zavarosságról és az algásodásra utaló jelekről. A rendszer a vízállapot gyors változásainak nyomon követését szolgálja abban az időszakban, amikor a tó vízgyűjtőjét tartós csapadékhiány terheli.

Forrás: penzcentrum.hu

G
Állítsd be, hogy a StartHir.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google keresőben
Beállítás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük