Kiemelt kép: illusztráció
A Közép-európai Egyetem és a magyar állam közötti strasbourgi eljárás rendezését készíti elő a kormány és az intézmény. A CEU 2023-ban fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, miután a magyar Alkotmánybíróság elutasította a 2021-es felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatos panaszát. A kormány most nyitott a peren kívüli megállapodásra, az egyetem pedig jelezte: számára elsősorban az ügy elvi jelentősége fontos, nem a kártérítés.
A fejleményről a HVG számolt be.
A strasbourgi bíróság már megküldte a panaszt a magyar államnak
A CEU beadványa csak több mint három évvel annak benyújtása után jutott el a következő szakaszba. Az Emberi Jogok Európai Bírósága idén januárban közölte a panaszt a magyar állammal, vagyis megküldte a kormánynak, és választ kért az egyetem érveire. A testület ezt megelőzően befogadhatónak találta az ügyet.
Kapcsolódó hír: Magyar Péter a Vatikánba tart: négyszemközti audiencián fogadja XIV. Leó pápa
A bíróság előtt a CEU több, egymással összefüggő jogsérelmet állít. Az intézmény szerint magyarországi tudományos munkájának folytatása vagy későbbi újraindítása a kormány döntésétől függött, ami álláspontja szerint sértette az akadémiai szabadságot. A keresetben az egyetem működéshez való jogának, működési engedélyének és egyesülési szabadságának sérelmét is felveti.
A CEU emellett azt állítja, hogy a 2021-ben elfogadott jogszabályi rendelkezések diszkriminatívak voltak. A strasbourgi eljárás ezért nem pusztán az intézmény budapesti jelenlétéről szól, hanem arról is, hogy az állam milyen feltételek mellett szabályozhatja egy egyetem működését és külföldi oklevelet adó képzéseit.
A jogvita a Lex CEU után folytatódott
A konfliktus előzménye a 2017-ben elfogadott felsőoktatási törvénymódosítás, közismert nevén a Lex CEU. A szabály szerint Magyarországon csak olyan külföldi oklevelet kiadó intézmény működhetett, amely a saját országában is folytat oktatási tevékenységet. A CEU megpróbált megfelelni ennek a feltételnek, a magyar kormány azonban nem ismerte el a teljesítését, és nem írta alá a szükséges megállapodást New York állammal.
Az egyetem 2019-ben Bécsbe helyezte át képzéseit, miközben budapesti épületét megtartotta. Az Európai Unió Bírósága 2020-ban jogellenesnek ítélte a Lex CEU-t, ezt követően 2021-ben a magyar felsőoktatási szabályokat is módosították. A CEU ezután újabb alkotmánybírósági panaszt nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a jogszabály sérti az Alaptörvényben és az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogait.
Az Alkotmánybíróság 2023-ban elutasította ezt a beadványt. Az egyetem ezt követően indította el a strasbourgi pert. Korábban, még a 2017-es törvénymódosítás miatt is az Alkotmánybírósághoz fordult, de az a testület akkor úgy döntött, hogy meg kell várni az uniós bíróság ítéletét.
Budapest egyezséget kereshet a per folytatása helyett
Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen ügyekben rendszerint megpróbálja rávenni a feleket a peren kívüli rendezésre. A forrásban ismertetett információk szerint ezt a lehetőséget az előző, Orbán-kormány néhány nappal az áprilisi országgyűlési választás előtt elutasította. A kormányváltás miatt Strasbourg meghosszabbította a magyar állam válaszadási határidejét.
A helyzet így az új kabinetre maradt. A kormány dönthet arról, hogy érdemben végigviszi a pert, vállalva annak kockázatát, vagy megállapodást próbál kötni az egyetemmel. Katz Sándor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára néhány héttel ezelőtt a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy a kabinet nyitott a CEU budapesti visszatérésére.
Az államtitkár szerint a kormány azt sem zárja ki, hogy az intézmény ismét teljes diplomát adó képzéseket folytasson Budapesten. A minisztérium a megkeresésre megerősítette, hogy a strasbourgi eljárás folyamatban van, és azt is közölte, hogy nyitott a peren kívüli megegyezésre. A tárgyalások pontos tartalmát nem hozták nyilvánosságra.
A CEU nem kártérítést kér
Carsten Q. Schneider, a CEU ideiglenes elnök-rektora szerint az egyetem szintén kész tárgyalni, és előnyben részesíti a megállapodást. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a bírósági ügy számukra elvi kérdés. Az intézmény ezért nem kártérítést követel, hanem a jogsérelemmel kapcsolatos álláspontját kívánja érvényesíteni.
Arról, hogy a felek között létrejöhet-e egyezség, egyelőre nincs végleges döntés. A jelenlegi tárgyalási irány alapján azonban nem a per további élezése, hanem annak politikai és jogi rendezése került előtérbe. A CEU budapesti működésének esetleges újraindításáról szóló kormányzati nyitottság és a strasbourgi eljárás kimenetele ezért közvetlenül összekapcsolódik a most zajló egyeztetésekkel.
Tragikus véget ért Bauer Dénes keresése: Tökölön találták meg az eltűnt fiatal holttestét
Harmincmilliós óvadékot ajánlott Matolcsy György, mégis letartóztatták
Fényshowval idézték fel a Sztálin-szobor 1956-os ledöntését Budapesten
Hetven éve tört ki a forradalom: katonai tiszteletadással indult az október 23-i megemlékezés
Orbán Viktor Párizsban maradt az október 23-i Fidesz-rendezvény helyett
Vélemény, hozzászólás?