árrésstop kivezetése – Napirendre kerülhet az árrésstop

Élelmiszerekkel teli bolti polcok és árcédulák egy gazdasági hírt illusztráló képen

Kiemelt kép: illusztráció

Az árrésstop kivezetését is mérlegelni kell – erről beszélt Magyar Péter pénteken Kisvárdán, országjárásának egyik állomásán. A miniszterelnök szerint a szabályozás az agráriumban és a kiskereskedelemben is olyan problémákat okoz, amelyek miatt a folytatásról a piaci szereplőkkel együtt kell dönteni.

A fejleményről a Portfolio számolt be.

A kivezetés nem automatikus döntésként hangzott el: Magyar Péter a kamarák és az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok bevonását tartja szükségesnek. A felvetés egy olyan időszakban érkezett, amikor az inflációs adatok alapján mérséklődött az árnyomás, amelyre az intézkedést korábban bevezették.

Kapcsolódó hír: Magyar Péter szerint felül kell vizsgálni az árrésstop fenntartását

árrésstop kivezetése kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.

árrésstop kivezetése: Napirendre kerülhet árrésstop: Miért okoz gondot a szabályozás?

Az árrésstopot 2025 márciusában vezették be. Az érintett élelmiszereknél a kereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhattak, és ez az összeg nem haladhatta meg a 2025 januárjában érvényes átlagos szintet. A korlátozás elsősorban a 100 milliárd forintot meghaladó éves nettó árbevételű kereskedelmi láncokat érintette.

Napirendre kerülhet árrésstop kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.

Magyar Péter értékelése szerint a szabályozás lefelé nyomta a mezőgazdasági felvásárlási árakat. Állítása szerint egyes nagy áruházláncok olcsóbb importtermékekkel igyekeztek kezelni az árréskorlát hatását. Kisvárdán arról is beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében több tucat kisbolt szűnt meg az intézkedés következtében.

A kamara korábban már a kivezetést sürgette

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szeptember közepén szintén az árrésstop megszüntetését szorgalmazta. Az MKIK álláspontja szerint a tartósan fenntartott korlátozás torzíthatja a versenyt, és ronthatja a magyar vállalkozások versenyképességét.

A kamara úgy látja, hogy az intézkedés rövid távon mérsékelhette a fogyasztói árakat, hosszabb fennmaradása azonban felboríthatja a piaci mechanizmusokat. A szervezet már februárban jelezte, hogy problémásnak tartja a közvetlen árszabályozás tartós alkalmazását.

Az inflációs adatok már kedvezőbb képet mutatnak

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban 1,3 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon. Júliusban 1,2, júniusban pedig 1,7 százalékos volt az éves drágulás.

Az élelmiszerárak esetében augusztusban éves összevetésben 1,4 százalékos csökkenést rögzített a KSH. A vendéglátási szolgáltatásokat nem számítva 4,8 százalékos visszaesést mértek, júliushoz képest pedig átlagosan 0,2 százalékkal lettek olcsóbbak az élelmiszerek.

Forrás: portfolio.hu

Állítsd be, hogy a StartHir.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google keresőben

Beállítás

Ajánlott cikkek