Legyen ez a kezdőlapom!    |    2026. október 26., hétfő

Ötezer ember, egy úszó város: így telnek a napok az Arab-tengeren szolgáló amerikai hordozón

Repülőgépek és fedélzeti személyzet egy amerikai repülőgép-hordozón az Arab-tengeren

Kiemelt kép: illusztráció

Riadó hangzik fel a USS George Washington fedélzetén, a személyzet pedig másodpercek alatt a helyére kerül. A repülőgép-hordozón mintegy ötezer ember él és dolgozik, miközben a hajó az Arab-tengeren teljesít szolgálatot, és a fedélzetről induló gépek bevetésekre készülnek.

A fejleményről a Telex számolt be.

A Reuters munkatársai szeptemberben kaptak lehetőséget arra, hogy riportot készítsenek a hordozón. A haditengerészet azt kérte, hogy a tudósítás ne tartalmazzon műveleti szempontból érzékeny adatokat, így azt sem közölték, pontosan merre halad a hajó. Annyi vált ismertté, hogy a USS George Washington az Arab-tengeren tartózkodik.

Kapcsolódó hír: Kórházba került egy fesztiválozó, akinek a nyaka köré csavarodott a segédkötél a SZIN-en

Riadó után mindenki a saját feladatát végzi

A repülőfedélzet működése szigorúan összehangolt rendszer szerint zajlik. Amikor megszólal a vészhelyzeti jelzés, a katonák nem várnak külön utasításokra: tudják, hová kell menniük, milyen eszközöket kell előkészíteniük, és melyik munkafolyamatért felelnek.

A Reuters beszámolója szerint egy ilyen helyzetben a fegyverzetkezelőknek bombákat kellett felhelyezniük a hordozóról induló vadászbombázókra. A 23 éves Damon Dennard a munka után azt mondta, a történtek egyszerre voltak rendkívül intenzívek és mégis a mindennapi feladatuk részét jelentették.

Brody Samaha a repülőgépek indításában segít. Úgy írta le a fedélzeti munkát, mint egy pontosan begyakorolt mozdulatsort, amelyben a dolgozók folyamatosan ellenőrzik egymást. A repülőfedélzet különösen veszélyes munkaterület: a katonáknak a hajtóművek, a mozgó repülőgépek és a szűk időablakok mellett kell dolgozniuk.

Egy hajó, amelyen a teljes élet zajlik

A hordozó mérete miatt a fedélzet sok tekintetben egy kisvároshoz hasonlít. A fedélzeten nagyjából ötezer ember él, vagyis többen, mint Brian Lasley parancsnokhelyettes szülővárosának lakossága. A hajón a katonai feladatok mellett olyan munkakörök is működnek, amelyek egy település mindennapi életéhez szükségesek, például pénztárosok és lelkészek dolgoznak.

Gishon Wang az ejtőernyőkért felel. Elmondása szerint a hajó nem csupán a munkahelye: ott étkezik, alszik, edz és dolgozik, ezért a mindennapok ritmusát elsősorban maga a hajó és az aktuális küldetés határozza meg. A tengeren töltött idő alatt a szolgálati és a magánélet határai szinte teljesen összemosódnak.

Breana Royston éjszakánként a repülőgépek mozgatását koordinálja a hangár és a repülőfedélzet között. Ehhez nagyméretű teherlifteket használnak. A munkát egy fedélzeti modell is segíti, amelyen kis repülőgépmakettek mutatják a valódi gépek helyét. Royston szerint egy sűrűbb időszak egyszerre lehetett kimerítő, idegőrlő és izgalmas.

Meglepetésszerű áthelyezés és határozatlan küldetés

A USS George Washington alapvetően Japánban állomásozik, de a legénység számára váratlanul az Arab-tenger térségébe vezényelték. A hajó helyét a USS Theodore Roosevelt veszi át. A mostani szolgálat végét nem rögzítették előre, ami bizonytalanná teszi a hazatérés időpontját.

Az egyik matróz arról beszélt, hogy eredetileg már az előző hónapban haza kellett volna térnie, de a haditengerészetben a tervek könnyen megváltozhatnak. Ez a kiszámíthatatlanság különösen megterhelő lehet egy olyan hajón, amelynek személyzete hosszú időn keresztül ugyanabban a zárt közegben él.

A riport készítésének idején a térségben intenzív katonai tevékenység zajlott. A beszámoló szerint három nap alatt öt iráni olajtankert bombáztak le, miután Irán megtámadott egy amerikai hadihajót. Az ABC tudósítója alapján a műveletekben 35 vadászbombázó, helikopterek és felderítőgépek is részt vettek, jellemzően éjszakai bevetéseken.

Az amerikai haditengerészet a USS George Washington bemutatásával azt is érzékeltetni kívánta, hogy a térségben szolgáló hordozókon a működés folyamatos és szervezett. A látogatásra azután került sor, hogy augusztusban megkezdte hazautazását a USS Abraham Lincoln, amely 2025 novembere óta teljesített szolgálatot. A Lincoln legénysége 265 nap után, október 9-én érkezett végleg partra San Diegóban.

A hosszú távollét a legénységet is próbára teszi

A hajón szolgálók számára a készenlét mellett a családtól való távolság jelenti az egyik legnagyobb lelki terhet. Jeffrey Heames ellentengernagy, az ötödik csapásmérő csoport parancsnoka szerint a morál fenntartása kiemelt feladat. A tengerészek ezért telefonon és levelekben is igyekeznek kapcsolatban maradni az otthoniakkal.

Deandre Cook egy videóhívás után beszélt a feleségével és a kislányával. Elismerte, hogy nehéz hosszú időre elszakadni a szeretteitől, ugyanakkor úgy látja, a távolság a kapcsolatot is megerősítheti.

A hajón a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 25. évfordulójáról is megemlékeztek. Ben Garrett káplán az áldozatokért imádkozott, és arról beszélt, hogy a legénység számos tagja még nem is élt a támadások idején. A fiatal katonák közben saját felnőtté válásukat is a szolgálat zárt, szigorú környezetében élik meg: türelmet, kapcsolatkezelést és a szakmai előrelépésre való várakozást is tanulniuk kell.

A 24 éves Camren Pollard belső hírközlési szerelőként dolgozik a hajón. Azért jelentkezett a haditengerészethez, mert korábbi munkahelyén elégedetlennek látta az idősebb dolgozókat, és változtatni akart az életén. Édesanyját megrémítette a döntés, öccse viszont kifejezetten menőnek tartotta. Pollard számára a katonai szolgálat minden nehézségével együtt elsősorban munka – olyan munka, amelynek ritmusát a riadók, a küldetés és a hajó fedélzetén töltött mindennapok határozzák meg.

G
Állítsd be, hogy a StartHir.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google keresőben
Beállítás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük