Kiemelt kép: illusztráció
A 2027-es költségvetés tervezete egyszerre ígérne adócsökkentést, jelentős szociális kiadásokat, közszolgálati béremeléseket és nagyszabású fejlesztéseket. Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben ismertetett bejelentése szerint a kormány 4,9 százalékra mérsékelné a GDP-arányos hiányt, miközben több mint 2100 milliárd forintnyi új kiadással számol.
A gazdasági fejleményről a Pénzcentrum számolt be.
A kabinet a hiánycsökkentés fedezetét részben az állami működés átalakításától, részben új adóbevételektől várja. A kormányzati számítások szerint 2200 milliárd forintot takaríthatnának meg az állami pazarlás, a túlárazott közbeszerzések és a működési költségek visszafogásával. A konkrét intézkedések megvalósíthatóságát azonban a részletes költségvetési számok mutatják majd meg.
Kapcsolódó hír: Így változhat a fizetés 2027-től az új szja-szabály miatt
Alacsonyabb személyi jövedelemadó, magasabb családi támogatás
A tervek szerint 2027-től mintegy 2,5 millió munkavállaló személyi jövedelemadója mérséklődne. A minimálbér adókulcsa a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökkenne. A családi pótlékot megdupláznák, erre a költségvetésben 300 milliárd forintos többletforrást különítenének el.
Az anyák szja-mentessége havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig lenne érvényes. A bejelentés alapján a kedvezményt nem terjesztenék ki a 40 évnél idősebb, kétgyermekes anyákra. A lakhatási támogatások között új elemként jelenne meg a kezdetben 30 milliárd forintos kerettel induló Wekerle Sándor lakás- és kollégiumépítési program.
Az Otthon Start helyét a Wekerle Plusz program venné át. Ez az új lakások megvásárlásához 3 százalékos, a használt ingatlanokhoz pedig 5 százalékos fix kamatozású hitelt kínálna. A kormány ismét állami támogatást adna a lakástakarék-megtakarításokhoz, az energetikai korszerűsítésekhez pedig legfeljebb 7,5 millió forintos támogatást vezetne be. Megmaradna az új lakások 5 százalékos áfája, a babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés is.
Nyugdíj, béremelés és egészségügyi többletforrás
A nyugdíjasokat érintő intézkedések között szerepel a minimálnyugdíj emelése: a jelenlegi 28 500 forint helyett 120 ezer forint lenne az összeg. További 455 ezer kisnyugdíjas ellátását is növelnék, az időskorúak járadékát pedig kétszeresére emelnék. A 13. havi nyugdíj megmaradna, 2027-ben pedig folyósítanák a 14. havi nyugdíj első heti részletét. Emellett elindítanák a nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártya bevezetését.
A közszolgálatban összesen 677 milliárd forintot fordítanának béremelésekre, ami a bejelentés szerint mintegy 603 ezer dolgozót érintene. Az egészségügy költségvetési forrásai 510 milliárd forinttal bővülnének. Ebből a bérek rendezését, a gyógyszerellátást és a várólisták rövidítését is finanszíroznák.
A szociális és gyermekvédelmi intézmények 115 milliárd forinttal több forrást kapnának, és elindulna a Jenei Lajos Iskolafejlesztési Program. Az önkormányzati támogatás 64 milliárd forinttal nőne, miközben a településeket terhelő szolidaritási hozzájárulást 62 milliárd forinttal mérsékelnék. Budapest közösségi közlekedésére 50, a vidéki városok közlekedésére további 10 milliárd forint jutna.
Új adók és átalakított vállalati terhek
A kiadások egy részét új vagy módosított közterhekből fedeznék. A kormány vagyonadót vezetne be a milliárdosok számára, amelyből évente 200 milliárd forint bevételt remél. A kiskereskedelmi különadó szabályai is változnának: az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalapra 0,45 százalékos adókulcsot alkalmaznának.
A társasági adó és az innovációs járulék átalakításából 260 milliárd forintot várnak, az energiacégek befizetéseiből pedig további 100 milliárdot. Emelnék a bányajáradékot, nagyobb terhet rónának a dohánytermékekre és az égetett szeszes italokra, továbbá a környezetszennyezőktől is magasabb hozzájárulást várnának. A reklámadó mértéke 3,75 százalékra emelkedne, és szigorodna a több céges autót, illetve nagy teljesítményű járműveket fenntartó vállalkozások adózása.
A kiskereskedelmi árrésstopot megszüntetnék, de a kivezetés időpontját még nem határozták meg. A tervezet finanszírozási oldalán a kormány az állami működés átalakításából származó 2200 milliárd forintos megtakarítással is számol. A kabinet szerint a hiány az idei év végére várt 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökkenne 2027-ben.
Vasút, energia és utak: több ezermilliárdos fejlesztési tervek
A közlekedési fejlesztések közül a vasút kapna kiemelt szerepet: tíz év alatt 3550 milliárd forintot fordítanának a hálózatra, ezen belül 35 új InterCity-motorvonatot és 42 HÉV-szerelvényt szereznének be. Külön, 100 milliárd forintos program indulna a kátyúk felszámolására és az utak felújítására, miközben a közúti fejlesztések teljes kerete meghaladná a 400 milliárd forintot.
Az energetikai fejlesztésekre 868 milliárd forintos programot hirdetnének meg. Ennek célja, hogy 2030-ra 3 gigawattnyi energiatároló kapacitás álljon rendelkezésre. A vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések kerete 221 milliárd forintra nőne, és tízezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességét javítanák.
A hazai vállalkozások és az innováció támogatására 230 milliárd forintot szánnának, többek között a Ganz Ábrahám Vállalati Hitelprogrammal. 2027 elején indulna a magyar New Deal is, amely 928 milliárd forintnyi többlet uniós fejlesztési forrás bevonására épülne.
A kulturális intézményeknél ismét állami fenntartásba helyeznék a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, és átalakítanák a kulturális támogatásokat. Megszüntetnék a sport tao-finanszírozását, helyette 150 milliárd forintos közvetlen támogatást adnának, miközben a sportágazat teljes, 453 milliárd forintos keretét fenntartanák.
A költségvetésben 300 milliárd forintos tartalékot képeznének a váratlan kiadásokra. A bejelentett intézkedések végső fedezetét, ütemezését és a hiánycél teljesíthetőségét a részletes büdzsé számai alapján lehet majd megítélni.
199 forinttól indul a Halloween-tök ára: ennyit kérnek érte a nagy áruházláncok
A Fitch szerint 2027-ben nagyobb lehet a magyar hiány a kormányzati célnál
Elakadt a minimálbéralku: a cégek 4, a szakszervezetek 14 százalékot akarnak
A bankok szerint a beruházások újraindítása döntheti el a magyar növekedést
Őrizetbe vették a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét
Vélemény, hozzászólás?