Magyar Péter szerint a Tisza költségvetésében a

Költségvetési dokumentumok és mikrofonok egy kormányzati egyeztetésen

Kiemelt kép: illusztráció

A Tisza első költségvetési tervének összeállításakor nem a rezsicsökkentés fenntartása, hanem a családtámogatások részletei és időzítése váltotta ki a legélesebb kormányzati vitákat – mondta Magyar Péter a Telexnek adott keddi, élő interjúban. A miniszterelnök szerint a kabinetnek egyszerre kell teljesítenie választási vállalásait, mérsékelnie az államháztartási hiányt és növekedési pályára állítania a gazdaságot.

A fejleményről a Telex számolt be.

A családtámogatásokról még vétó is volt

Magyar Péter szerint a költségvetési tervezés során elsősorban nem az volt kérdés, hogy támogatják-e a családokat, hanem az, hogy az egyes intézkedéseket mikor és milyen formában vezessék be. A kormányban erről komoly vita alakult ki, és a miniszterelnök állítása szerint egy kormánytag a vétójogát is alkalmazta. Később vele is sikerült kompromisszumot kötni.

Kapcsolódó hír: Adócsökkentést és új terheket is hozna a 2027-es költségvetési terv

A miniszterelnök úgy értékelte, hogy a Tisza-kabinet nem halaszthatja a kampányban tett ígéretek teljesítését a ciklus végére. Indoklása szerint a társadalom jelentős része nehéz helyzetben van, ezért a vállalások végrehajtását akkor is meg kell kezdeni, ha közben szigorú költségvetési korlátokkal kell számolni.

Magyar azt mondta, a kormány célja az volt, hogy a nyugdíjasok, a családok, a munkavállalók, az egészségügy és a szociális terület is több forráshoz jusson, miközben az államháztartási hiányt a korábbi szint harmadára mérséklik. A miniszterelnök szerint ezt a kettős feladatot sikerült összehangolni, és Kármán András pénzügyminiszter munkáját egy „mesterműként” jellemezte.

Karcsúbb állami működéssel számolnak

A hiánycsökkentés egyik eszköze a kormányzati működés költségeinek jelentős visszafogása lenne. Magyar Péter elismerte, hogy egyes minisztériumokban a megüresedő, be nem töltött álláshelyeket lehetőség szerint nem töltik fel. Szerinte a közigazgatás, ezen belül különösen a minisztériumi szervezet, összességében túlméretezett.

A bevételi oldalon a vagyonadó is szerepel a tervben. Magyar szerint ennek várható költségvetési bevétele nagyjából akkora lehet, mint amekkora kiadást a minimálbérhez kapcsolódó személyijövedelemadó-csökkentés jelent. A vagyonadó és a reklámadó szükségességét a társadalmi igazságosság és a szolidaritás szempontjával indokolta. Úgy fogalmazott, hogy ezeket az intézkedéseket nem büntetőadóként kell értelmezni, hanem az egymás iránti szolidaritás részeként.

A rendvédelmi dolgozók által kevesellt béremelésről a miniszterelnök azt mondta, szíve szerint mindenki számára nagyobb fizetésemelést biztosítana. Ugyanakkor szerinte olyan döntéseket kell hozni, amelyek mellett nemcsak rövid távon, hanem négy év múlva is vállalható marad a költségvetés. Magyar Péter állítása szerint a tervezés során egyetlen ágazatot sem tekintettek kevésbé fontosnak a többinél, mert minden kormánytag a saját területének érdekeiért küzdött.

A rezsicsökkentéshez nem nyúlnának

Az interjúban Magyar Péter egyértelművé tette, hogy jelenleg nem tartja reálisnak sem a rezsicsökkentés kivezetését, sem a minimálbérre vonatkozó, korábban bejelentett szja-csökkentés kiterjesztését. A rezsicsökkentés megtartásáról szerinte nem alakult ki vita a kormányban.

A miniszterelnök szerint a támogatott energiaárak megszüntetését azért sem lehet most a társadalomra terhelni, mert a magyar lakásállomány rossz állapotú. Sok otthon elégtelenül szigetelt, ezért a rezsicsökkentés kivezetése szerinte különösen nehéz helyzetbe hozná azokat, akik rossz energiahatékonyságú lakásokban és házakban élnek.

Magyar Péter az állam szerepéről azt mondta, nem tartja helyesnek sem a túl nagy, sem a túl kicsi államot. Olyan rendszert képzel el, amelyben működik a szociális védőháló, de mellette a piacgazdaság is hatékonyan működhet. A kormányzati tervezésben ezért egyszerre jelenik meg a szociális kiadások növelése, az adóbevételek bővítése és az állami működés karcsúsítása.

Ősszel kerülhet a parlament elé a terv

A költségvetési dokumentum következő állomása a Költségvetési Tanács véleményezése. Magyar Péter közlése szerint a tervet előbb a tanácsnak kell megküldeni, és csak ezt követően terjeszthetik az Országgyűlés elé. A parlamenti benyújtás várható időpontjaként október végét jelölte meg.

A miniszterelnök jelezte, hogy a véglegesítés előtt még módosulhatnak egyes részletek, a költségvetés legfontosabb számait azonban már rögzítettnek tekinti. A kormány álláspontja szerint így úgy teljesíthetők a társadalmi kiadásokkal kapcsolatos vállalások, hogy közben nem kerül veszélybe a hiány csökkentésének célja.

Állítsd be, hogy a StartHir.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google keresőben

Beállítás

Ajánlott cikkek