Kiemelt kép: illusztráció
Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank 2013 és 2025 között hivatalban lévő korábbi elnökét. Az ügyészség több helyszínen összehangolt nyomozati intézkedéseket hajtott végre, a volt jegybankelnök ügyvédje szerint pedig jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsították meg.
A gazdasági fejleményről a Telex számolt be.
Másokat is elvittek a nyomozók
Matolcsy Györgyöt szerda hajnalban, több más személlyel együtt vették őrizetbe. Az érintettek között volt egy olyan cég vezető tisztségviselője is, amely a volt jegybankelnökhöz és Száraz Istvánhoz köthető. A Központi Nyomozó Főügyészség az akció részleteiről korlátozott tájékoztatást adott, így jelenleg nem ismert, hogy a gyanúsítás pontosan melyik ügylethez és mekkora vagyoni hátrányhoz kapcsolódik.
Kapcsolódó hír: Matolcsy György szerint megvan az MNB-alapítványok vagyona, csak másképp kell értékelni
Bátki Pál, Matolcsy ügyvédje a gyanúsítás jogcímeit ismertette. Ezek eltérnek attól a bűncselekménytől, amelyet az ügyészség korábban a jegybanki alapítványok pénzének vizsgálatával összefüggő nyomozás alapjaként nevezett meg: az ügyészség hűtlen kezelés gyanúját is vizsgálta, míg a védő gazdasági csalásról és hamis magánokirat felhasználásáról beszélt.
Az őrizetbe vétel azért számít különösen jelentős lépésnek, mert Magyarországon korábban nem volt példa arra, hogy egy volt jegybankelnököt büntetőeljárásban őrizetbe vegyenek. Európában is ritka az ilyen eljárás, bár Lettországban és Szlovákiában már indult büntetőügy jegybankelnök ellen.
A jegybanki alapítványok pénzének útja
Az ügy hátterében a Matolcsy elnöksége alatt létrehozott jegybanki alapítványi rendszer áll. Az MNB 2013 és 2016 között hat Pallas Athéné alapítványt hozott létre, és összesen 266,5 milliárd forintot adott át nekik. A hivatalos cél a közgazdasági oktatás, a kutatás és a pénzügyi műveltség támogatása volt, az alapítványok azonban ingatlanokat vásároltak, kiadói és egyetemi programokat finanszíroztak, valamint befektetéseket is kezeltek.
A pénz később a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, vagyis a PADME-hoz került. A vagyon befektetését az Optima Befektetési Zrt. végezte, amely magyar és külföldi cégeken, illetve magántőkealapokon keresztül helyezte el a forrásokat. Jelentős összegek kerültek a lengyel GTC-hez és a svájci luxusingatlanokkal foglalkozó Ultima Capitalhoz.
Az Optima a svájci ingatlanbefektetésekhez nem csupán az alapítvány vagyonát használta fel, hanem hiteleket is bevont. A várt hozam elmaradt, a befektetések értéke csökkent, a társaság pedig egy 170 millió eurós MBH-hitellel kerülte el az azonnali összeomlást. A rendszerhez kapcsolódott a kecskeméti Neumann János Egyetem fenntartó alapítványa is, amely 127,5 milliárd forint értékben vásárolt Optima-kötvényeket.
Az ÁSZ súlyos veszteséget állapított meg
Az Állami Számvevőszék 2025. március 19-én közzétett jelentései szerint az alapítvány vagyonkezelésénél komoly hiányosságok voltak. A számvevők úgy találták, hogy a százmilliárdos befektetések kockázatait nem ellenőrizték megfelelően, és nem volt kellően átlátható sem a befektetések értéke, sem a mögöttük álló cégek pénzügyi helyzete.
A pénzügyi beszámolók alapján mintegy 270 milliárd forintos vagyonvesztést mutattak ki. A 2024 végi állapot szerint az alapítványnak mindössze körülbelül 13 milliárd forintnyi saját vagyona maradt, készpénzben pedig alig kilencmillió forint állt rendelkezésre. Az ÁSZ ezt követően büntetőfeljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig azt kezdte vizsgálni, történtek-e bűncselekmények az alapítványi pénzek felhasználása során.
A nyomozás kezdetben felderítési szakaszban maradt. A Legfőbb Ügyészség később úgy döntött, hogy az ügy egyik fontos nyomozását a rendőrségtől a Központi Nyomozó Főügyészség vegye át. Májusban az ügyészek iratokat foglaltak le az Állami Számvevőszéknél, majd a rendőrséggel együtt 17 jogi személynél tartottak kutatást. Több száz doboznyi dokumentumot és nagy mennyiségű elektronikus adatot vittek el.
A hatóságok ekkor 97 magánszemélyt, 36 céget és 11 magántőkealapot vizsgáltak. A korábbi intézkedésekkel együtt 91,8 milliárd forintnyi pénzt és értékpapírt foglaltak le vagy zároltak. Szeptemberben újabb házkutatások történtek a Matolcsyhoz köthető üzleti körben, de az alapítványi ügyben akkor még nem közöltek gyanúsítottat.
Az utolsó napokra időzített tranzakció is vizsgálat tárgya lehet
Matolcsy jegybankelnöki mandátuma 2025 márciusában járt le. Közvetlenül a távozása előtt, február 28-án az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. egy értékpapírkölcsönként megnevezett szerződéssel átadta az Optima Befektetési Alapkezelő részvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealapnak.
A konstrukció nem magát az alapítványi vagyont adta volna el, hanem az annak kezelésében fontos szerepet betöltő társaság tulajdonosi jogait engedte volna át évekre. A magántőkealapot az a Quartz Befektetési Alapkezelő kezelte, amelynek többségi tulajdonosa Száraz István, Matolcsy Ádám régi üzleti ismerőse volt. A később megszerzett dokumentumok alapján a befektetői kör átalakítását is előkészítették, és ebben Somlai Bálint cége is megjelent.
Varga Mihály új MNB-elnök hivatalba lépése után az alapítvány korábbi kuratóriuma távozott, a vitatott szerződést pedig felbontották. Az új vezetés vizsgálatot indított, majd áprilisban feljelentést tett. A Quartz szerint a tranzakció célja az Optima szakmai támogatása volt, a megszerzett iratok azonban az ügylet korábbi előkészítésére utaltak.
Matolcsy őrizetbe vétele ennek a több éve vizsgált ügynek az eddigi legfontosabb fordulata. A gyanúsítás tartalma alapján felmerül, hogy a nyomozás nem kizárólag a teljes alapítványi vagyonvesztést, hanem a jegybankelnöki mandátum utolsó napjaiban előkészített vagyonkezelési tranzakciót is érinti. A volt jegybankelnök ügyvédje által ismertetett gyanúsításról és az őrizetbe vétel pontos indokairól az ügyészség további részleteket nem közölt.
Huszonhárom év nyugdíjban: három terület döntheti el, milyen lesz ez az időszak
2027-es adócsomag: 665 milliárddal javítaná a költségvetés egyenlegét a kormány
199 forinttól indul a Halloween-tök ára: ennyit kérnek érte a nagy áruházláncok
A Fitch szerint 2027-ben nagyobb lehet a magyar hiány a kormányzati célnál
Elakadt a minimálbéralku: a cégek 4, a szakszervezetek 14 százalékot akarnak
Vélemény, hozzászólás?