Kiemelt kép: illusztráció
Őrizetbe vették György Matolcsyt, a Magyar Nemzeti Bank 2013 és 2025 között hivatalban lévő korábbi elnökét. Ügyvédje szerint a volt jegybankelnököt jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják. Az ügyben több helyszínen összehangolt nyomozati akciót tartottak, és a rendőrség nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Matolcsy Ádám, valamint György Stofa ellen is.
A gazdasági fejleményről a Telex számolt be.
Gazdasági bűncselekményekkel gyanúsítják
A Központi Nyomozó Főügyészség koordinált intézkedése keretében került őrizetbe a volt jegybankelnök. Pál Bátki, Matolcsy György ügyvédje arról számolt be, hogy védencével szemben jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja merült fel.
Kapcsolódó hír: Őrizetbe vették Matolcsy György volt jegybankelnököt
A nyomozásban nem ő volt az egyetlen érintett: információk szerint több embert is előállítottak, köztük egy olyan társaság vezető tisztségviselőjét, amely Matolcsy Györgyhöz és Száraz Istvánhoz is kapcsolódik. Az ügyészség az eljárás részleteiről nem nevezte meg minden érintett pontos szerepét.
A rendőrség később két további személy ellen nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki. Matolcsy Ádámot, a volt jegybankelnök fiát gazdasági csalással gyanúsítják. György Stofa szintén ilyen bűncselekmény gyanúja miatt keresett; ő korábban az MNB-alapítványok befektetéseit kezelő Optima Zrt. vezetője volt, majd 2024-ben bekerült a varsói székhelyű GTC Group vezetésébe.
Évek óta vizsgált pénzügyi rendszer
Matolcsy őrizetbe vétele egy több éve húzódó ügy újabb, eddigi legsúlyosabb fejleménye. A vizsgálat középpontjában azok a pénzügyi konstrukciók állnak, amelyek a jegybank alapítványainak vagyonát kezelték, és amelyekben több száz milliárd forintnyi eszköz mozgott.
Az MNB 2013 és 2016 között hat Pallas Athéné-alapítványt hozott létre. Ezekhez összesen 266,5 milliárd forintot utaltak át a jegybank vagyonából. A hivatalos cél az oktatás, a közgazdasági kutatás és a pénzügyi ismeretterjesztés támogatása volt, az alapítványok azonban ingatlanvásárlásokban, könyvkiadásban, egyetemi programokban és befektetésekben is részt vettek.
Az alapítványok működésének átláthatósága már korán vitákat váltott ki. A parlament kormánypárti többsége 2016-ban megpróbálta korlátozni az alapítványi gazdálkodás nyilvánosságát, de az Alkotmánybíróság megakadályozta a változtatást. Ezt követően váltak megismerhetővé olyan szerződések is, amelyekből kiderült, hogy az alapítványok csaknem félmilliárd forinttal támogatták a Vs.hu működését.
A hat alapítvány később egy szervezetbe, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba, vagyis a PADME-ba olvadt be. A vagyon kezelését az Optima Investment Zrt. kapta meg. A társaság magyar és külföldi cégeken, illetve magántőkealapokon keresztül fektetett be, a pénzek jelentős része pedig a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital ingatlanos érdekeltségeiben kötött ki.
Az ÁSZ súlyos veszteségekről írt
Az Állami Számvevőszék 2025. március 19-én közzétett jelentése szerint a befektetési kockázatokat nem mérték fel megfelelően, az érintett társaságok pénzügyi helyzete és a befektetések tényleges értéke pedig nem volt kellően átlátható. Az Optima a külföldi ingatlanügyletekhez a foundation vagyonán túl hiteleket is igénybe vett, miközben a várt hozamok nem jelentek meg.
A konstrukció összeomlásának elkerüléséhez az Optima 170 millió eurós hitelt kapott az MBH Banktól. A kockázatok azonban nemcsak az MNB alapítványi vagyonát érintették: a kecskeméti Neumann János Egyetem összesen 127,5 milliárd forint értékben vásárolt Optima-kötvényeket.
Az ÁSZ értékelése alapján az alapítvány befektetései mintegy 270 milliárd forintos vagyonvesztést eredményeztek. 2024 végén az alapítvány saját vagyona már csak 13 milliárd forint volt, készpénzben pedig alig kilencmillió forint állt rendelkezésre. A jelentés szerint közben jelentős különbség alakult ki a befektetések könyv szerinti és piaci értéke között, miközben a hiteleket és az egyetemi kötelezettségeket is rendezni kellett volna.
Az utolsó napokban kötött megállapodás is vizsgálat tárgya
A nyomozás egyik lehetséges kapcsolódási pontja a Matolcsy távozása előtti időszak. 2025. február 28-án, néhány nappal a jegybankelnöki megbízatás lejárta előtt, az Optima Investment Zrt. egy „értékpapír-kölcsönzésként” megjelölt szerződés keretében átadta az Optima Investment Fund Management részvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealapnak.
A magántőkealapot a Quartz Befektetési Alapkezelő kezelte, amelynek többségi tulajdonosa Száraz István volt. A tranzakció nem közvetlenül az alapítvány vagyonának eladásáról szólt, hanem arról a társaságról, amely az eszközkezelési rendszer egyik kulcsszereplője volt. A feltárt dokumentumok szerint az Optima befektetői körének átalakítását is előkészítették, és ebben Bálint Somlai vállalkozása is szerepet kaphatott volna.
Mihály Varga, aki Matolcsy után vette át a jegybank vezetését, hivatalba lépése után az alapítvány kuratóriumának korábbi tagjaival együtt megszüntette a vitatott szerződést. Az MNB új vezetése ezt követően vizsgálatot indított, majd büntetőfeljelentést tett. Az ÁSZ szintén feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig azt kezdte vizsgálni, történt-e bűncselekmény az alapítványi pénzek kezelésében.
Házkutatások és több tízmilliárd forint zárolása
A nyomozás később a Központi Nyomozó Főügyészséghez került. Az ügyészség és a rendőrség 17 jogi személynél tartott kutatást, ahonnan több száz doboznyi iratot és nagy mennyiségű elektronikus adatot foglaltak le. A hatóságok ekkor 97 magánszemély, 36 vállalkozás és 11 magántőkealap érintettségét vizsgálták.
A korábbi intézkedésekkel együtt 91,8 milliárd forintnyi készpénzt és értékpapírt foglaltak le vagy zároltak. Matolcsy György őrizetbe vétele így egy olyan eljárásba illeszkedik, amelyben az alapítványi vagyon sorsa, az Optima befektetései és a Matolcsy családhoz kötődő üzleti kör szerepe egyszerre került a nyomozók látóterébe.
199 forinttól indul a Halloween-tök ára: ennyit kérnek érte a nagy áruházláncok
A Fitch szerint 2027-ben nagyobb lehet a magyar hiány a kormányzati célnál
Elakadt a minimálbéralku: a cégek 4, a szakszervezetek 14 százalékot akarnak
A bankok szerint a beruházások újraindítása döntheti el a magyar növekedést
Őrizetbe vették Matolcsy György volt jegybankelnököt
Vélemény, hozzászólás?