Kiemelt kép: illusztráció
A magyar gazdaság következő hónapjainak egyik legfontosabb kérdése, hogy sikerül-e újra lendületet adni a beruházásoknak – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke. Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója szerint a beruházások élénkülése nemcsak a vállalati hitelezést mozdíthatná meg, hanem a GDP növekedését és a későbbi költségvetési célok teljesítését is segítené.
A gazdasági fejleményről a Infostart számolt be.
A vállalatok kivárnak, a pénz egyelőre a betétekben marad
Jelasity Radován úgy látja, a következő hat-kilenc hónapban kellene elérni egy olyan beruházási fellendülést, amely érdemben támogatja a gazdasági növekedést. Szerinte az elmúlt két-három évben Magyarországon jelentősen visszaestek a beruházások, és ez a vállalati hitelállomány bővülésének is akadálya.
Kapcsolódó hír: Magyar Péter szerint a Tisza költségvetésében a családtámogatások okozták a legnagyobb vitát
A bankvezető szerint a cégek jelenleg több pénzt tartanak betétben, mint amennyi hitelt felvesznek. A vállalatok a gazdaság irányát várják, ebben pedig fontos támpontot adhat az új költségvetés. Jelasity reményei szerint az állami programok olyan környezetet teremtenek, amelyben a befektetők bátrabban használják fel a rendelkezésükre álló forrásokat.
A beruházások beindulása a költségvetési pályára is hatással lehet. A bankszövetségi elnök szerint 2030-ban könnyebb lehet a 2,8–3 százalékos költségvetési hiánycél elérése akkor, ha addigra a gazdaság jelentősen bővül.
Óvatos optimizmus a 2027-es büdzsével kapcsolatban
Jelasity Radován a 2027-es költségvetést értékelve azt mondta, a tervezet óvatosan optimista, ugyanakkor reális GDP-növekedéssel számol. Megítélése szerint a kiadási és bevételi oldalt összehangolták, és ha a büdzsében szereplő számok teljesülnek, az a bankszektor számára is kedvező lenne.
A bankvezető szerint a kormány fokozatosan távolodik a korábbi gazdaságpolitikai eszközöktől. Úgy fogalmazott, korábban abban bízott, hogy az unortodox gazdaságpolitika hamarabb változik meg, a költségvetés egészét azonban bizakodóan ítélte meg.
Külön pozitívumként említette, hogy ismét állami támogatás kapcsolódik majd a lakástakarékpénztárakhoz. A költségvetés megítélésénél ugyanakkor szerinte az lesz a döntő, hogy a beruházások és a gazdasági növekedés valóban elindulnak-e.
Magas az effektív adóteher a bankszektorban
A bankszektor terheit firtató kérdésre Jelasity azt mondta, hogy a bankadó, a kamatstop és a tranzakciós illeték mellett a szektor effektív adózási rátája jelenleg 45 százalék. A bankok ennek fokozatos mérséklésében bíznak.
Indoklása szerint a szektor nyereségessége az extra terhek bevezetése óta a felére csökkent, miközben az extraprofitadó összege megduplázódott. A bankszövetség elnöke ugyanakkor nem a támogatott programokat nevezte a hitelezés tartós útjának. Szerinte a bankok ezekről akár le is mondanának, ha cserébe nem kellene extra adókat fizetniük.
Jelasity a piaci alapú hitelezést tartja hosszú távon követendő iránynak. Értékelése szerint a bankszektor nem az adófizetői pénzből finanszírozott konstrukciókból tud tartósan működni, hanem akkor, ha a vállalatok és a lakosság piaci feltételek mellett jut hitelhez.
Átalakulhat a háromszázalékos lakáshitelek piaca
A lakástámogatásokkal kapcsolatban a bankvezető felidézte, hogy a korábban bevezetett, fix 3 százalékos kamatozású lakáshitel feltételeit a közgazdászok túl nagylelkűnek tartották. Véleménye szerint a konstrukció jelentős terhet ró az adófizetőkre, ezért felelősségteljes döntésnek nevezte, hogy a kormány most az új építésű lakások vásárlására szűkítette a 3 százalékos hitel támogatását.
Jelenleg az új építésű ingatlanokra felvett hitelek 70–80 százaléka fix, 3 százalékos kamatozású – közölte. Ez az arány a jövőben átalakulhat, és Jelasity abban bízik, hogy nagyobb szerepet kapnak majd a piaci alapú kölcsönök.
A kamatok csökkenését várja a bankszektor
A piaci hitelezés élénkülését a bankvezető lehetségesnek tartja. Megfogalmazása szerint már nem az a kérdés, hogy csökken-e a jegybanki referencia-kamat és mérséklődnek-e a hozamok, hanem az, hogy mikor következik be a változás. A folyamatot jelenleg a kedvezőtlen világgazdasági fejlemények lassítják.
A bankszektor abban bízik, hogy a kamatcsökkenés mielőbb megkezdődik. Jelasity szerint ez nemcsak a hitelpiacnak adhatna lendületet, hanem a költségvetés iránti bizalmat is erősíthetné.
A bankszövetségi elnök szerint a bankok és a kormány gazdasági előrejelzései jelenleg egy irányba mutatnak. A két oldal közötti kommunikációt fairnek és átláthatónak értékelte, miközben a következő időszak legfontosabb feladatának továbbra is a beruházások újraindítását tartja.
199 forinttól indul a Halloween-tök ára: ennyit kérnek érte a nagy áruházláncok
A Fitch szerint 2027-ben nagyobb lehet a magyar hiány a kormányzati célnál
Elakadt a minimálbéralku: a cégek 4, a szakszervezetek 14 százalékot akarnak
Őrizetbe vették a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét
Őrizetbe vették Matolcsy György volt jegybankelnököt
Vélemény, hozzászólás?