Fényshowval idézték fel a Sztálin-szobor 1956-os

Fényshowval és szobormásolattal idézték fel az 1956-os szobordöntést Budapesten

Kiemelt kép: illusztráció

Hetven évvel az 1956-os forradalom ikonikus eseménye után ismét „ledőlt” a Sztálin-szobor Budapesten. A Városháza téren megrendezett látványosságon egy másolatot állítottak fel, amelyet fényshow és vetítés kíséretében hajtottak meg a közönség előtt; a helyszínt az esemény idejére ismét Csizma térnek nevezték.

A fejleményről a HVG számolt be.

A Városháza tér egy estére Csizma tér lett

Az 1956-ban ledöntött szobor talapzatból megmaradt része miatt a budapestiek annak idején Csizma térként kezdték emlegetni az eredetileg Sztálin térnek nevezett helyszínt. A mostani rendezvény ezt az elnevezést idézte fel, noha az újraalkotott eseménynek már a Városháza tér adott otthont.

Kapcsolódó hír: Hetven éve tört ki a forradalom: katonai tiszteletadással indult az október 23-i megemlékezés

A program kezdete előtt a tér körül ünnepi forgatag alakult ki. Magyar zászlókat és különféle emléktárgyakat kínáló árusok jelentek meg, a molinók pedig a Sztálin-szobor történetét mutatták be: a monumentum létrejöttét, 1956-os ledöntését és későbbi utóéletét. A Városháza falára vetített képek a régi, lerombolt állapotokat is megidézték.

A szobor másolatát a rendezvény központi részén helyezték el. Már a meghirdetett kezdés előtt körülbelül egy órával jelentős tömeg gyűlt össze körülötte, sokan pedig azt találgatták, milyen technikával készülhetett a másolat.

Beszéddel indult az emlékező program

A műsor kezdetét 19 óra 56 percre hirdették meg, végül később indult el. A közönséget előre figyelmeztették, hogy a program erős hanghatásokat és intenzív villódzó fényeket tartalmaz. A nézőket a pódium elé terelték, hogy közelebbről követhessék a látványosságot.

Karácsony Gergely főpolgármester beszédében az 1956-os szobordöntést a forradalom első cselekedeteként értékelte. Arról beszélt, hogy az eseményben egyszerre jelent meg a budapestiek sajátos humora és a zsarnokság szimbólumával szembeni fellépés. A beszéd egyik központi gondolata az volt, hogy a népfelség azt jelenti: a hatalom nem áll a társadalom fölött, és önmagában nem jelent értéket vagy érdemet.

A főpolgármester 1956-ot erkölcsi mérföldkőnek nevezte, amely szerinte nem csupán történelmi emlék, hanem minden korszakhoz szóló tapasztalat. A szabadság, a zsarnoksággal szembeni kiállás és a hazához való viszony is szóba került. A beszédben elhangzott az is, hogy egyetlen ideológia nevében sem lehet előírni, miként kell szeretni a hazát.

Karácsony szerint az idei megemlékezés célja az is, hogy 1956 tapasztalatait a jelen generációi számára átélhetővé tegye. Úgy fogalmazott, hogy az évfordulót nem egymással szemben, hanem közösen kell megünnepelni, mert 1956 nem egyetlen politikai oldal kizárólagos öröksége.

Animáció és valódi szobormozgás idézte fel a történteket

A beszéd után kezdődött el a nagyjából felépített fény- és hangjáték. A vetítés a nép gyülekezését, majd a Sztálin-szobor ledöntését jelenítette meg. Az animációval összehangoltan a Városháza térre felállított fizikai másolat is meghajolt a nézők előtt, így a történelmi jelenetet nemcsak a falakra vetített képek, hanem a tér közepén álló szerkezet mozgása is megjelenítette.

A látványprogram ezt követően archív felvételekkel folytatódott. A régi képeket a Városháza falára vetítették, így az érdeklődők a korabeli események dokumentumait is láthatták a rendezvény részeként. A vetítés lezárása után az épület visszakapta a műsor előtti látványát.

Október végén újra bemutatják a programot

A közönség a műsor végén fokozatosan elhagyta a teret. A 2026-os megemlékezés első szobordöntés-rekonstrukciója ezzel véget ért, a szervezők azonban nem egyetlen alkalomra tervezték a programot: október 24-én és 25-én ismét bemutatják a fényshowt és a szobor meghajlását.

Állítsd be, hogy a StartHir.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google keresőben

Beállítás

Ajánlott cikkek