Kiemelt kép: illusztráció
Az európai energiaárak emelkedése, a magyar hálózat korlátai és a lakossági rezsicsökkentés jelenlegi modellje egyszerre teszi próbára az energiarendszert – mondta Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója a Portfolio Energy Investment Forum konferencián. Szerinte nem általános ártámogatásra, hanem a rászoruló családok célzott védelmére, a hálózati költségek igazságosabb megosztására és rugalmasabb tarifákra lenne szükség.
A gazdasági fejleményről a Portfolio számolt be.
Jelentősen drágult az európai energia
A villamosenergia-nagykereskedelmi piacon a 2027-re vonatkozó határidős árak január óta mintegy 50 százalékkal emelkedtek. Az ár elérte a megawattóránkénti 150 eurót, ami 2023 eleje óta a legmagasabb szint. A földgázpiacon még nagyobb változás történt: a holland TTF, vagyis az Európában irányadó gázár január óta 145 százalékkal nőtt.
Kapcsolódó hír: Kórházba került egy fesztiválozó, akinek a nyaka köré csavarodott a segédkötél a SZIN-en
Guntram Würzberg előadásában ezt részben a Hormuzi-szoros blokádjával, valamint a német gáztárolók alacsony töltöttségével magyarázta. Elmondása szerint az iráni háború februári kezdete óta az Európai Unió körülbelül 100 milliárd euróval többet költött energiaimportra úgy, hogy közben az importált energiamennyiség nem növekedett. Az energiaellátás kitettségét tovább növelhetik a klímaváltozásból és a szélsőséges időjárásból eredő hatások is.
Magyarországon egyszerre jelent gondot a túltermelés és a hiány
A magyar energiapiac az elmúlt időszakban egymással ellentétes helyzeteket is megtapasztalt. Áprilisban a túltermelés miatt mínusz 500 euró/megawattórás árak is kialakultak a villamosenergia-piacon. Néhány hónappal később, augusztusban a kormány arra kérte a fogyasztókat, hogy esténként 17 és 22 óra között mérsékeljék a felhasználásukat. Erre azért volt szükség, mert a Duna alacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű közel került ahhoz, hogy teljesen leálljon.
Würzberg ezeket nem elszigetelt problémáknak, hanem egy átalakuló energiarendszer jeleinek nevezte. Magyarország közben kiemelkedő eredményt ért el a napenergia területén: 2025-ben a megtermelt villamos energia 27 százaléka naperőművekből származott, ami a konferencián elhangzottak szerint világcsúcs. 2018-ban még csupán 2 százalék volt ez az arány.
A hazai napenergia-kapacitás már megközelíti a 9 gigawattot, a tárolói kapacitás pedig az 1 gigawattot. A szélerőművek együttes kapacitása 330 megawatt. A gyorsan bővülő termelés azonban olyan hálózatot terhel, amelynek jelentős része korszerűsítésre szorul. Az E.ON vezetője szerint az elavult infrastruktúra nem kizárólag magyar probléma, hanem szélesebb európai kihívás.
Nagy beruházásokat tervez az E.ON
Az E.ON a magyarországi villamosenergia-hálózat mintegy feléért felel, ez körülbelül 88 ezer kilométernyi hálózatot jelent. A társaságnak hozzávetőleg 4 millió villamosenergia- és gázhálózati ügyfele van. A magyarországi 330 ezer napelemes rendszerből több mint 200 ezer az E.ON hálózatához csatlakozik.
A vállalat 2022 óta 690 milliárd forintot fordított hálózatfejlesztésre. A tervek szerint 2030-ig 2323 megawatt új hálózati csatlakozási kapacitást hoznak létre, elsősorban új megújulóenergia-termelők számára. Az E.ON 2028 végéig 237 ezer új okosmérőt telepítene Magyarországon; erre a programra 13,5 milliárd forintot szánnak.
A társaság működését Würzberg három fő területre osztotta: a hálózatok fejlesztésére és üzemeltetésére, a kiskereskedelmi energiakereskedelemre, valamint azokra a fogyasztói megoldásokra, amelyek a termelés, a tárolás és a felhasználás hatékonyságát javítják. Kiemelte, hogy az energiarendszerben a rugalmasság szerepe felértékelődik, amelyhez tárolókra, okosmérőkre és a fogyasztók aktívabb részvételére van szükség.
Célzottabb támogatást javasolnak
Az E.ON vezetője szerint az uniós források hazahozatala és a hálózatfejlesztés támogatása jó irány. A konferencián elhangzott adat szerint a vállalat 230 milliárd eurót költhet a forrásból hálózatfejlesztésre, ami csaknem a felét jelenti az ország egészére jutó összegnek. Würzberg azt is elmondta, hogy az E.ON tervezett beruházásainak minden negyedik forintját uniós pénz biztosítja.
A beruházások folytatásához kiszámítható szabályozást és a költségeket jobban tükröző díjakat tart szükségesnek. Külön kiemelte, hogy a csatlakozási díjak 2021 óta változatlanok, valamint fontosnak nevezte, hogy a hálózatok mentesüljenek a Robin Hood-adó alól.
Würzberg szerint a magyar energiaár-rendszerben jelentős különbség alakult ki a háztartások és a vállalatok terhei között. A konferencián ismertetett összevetés alapján a magyar lakossági villamosenergia-ár az Európai Unióban a legalacsonyabb, megawattóránként 0,11 euró az uniós 0,29 eurós átlaggal szemben. A vállalatok által fizetett áramár viszont a negyedik legmagasabb az EU-ban.
Az E.ON elnök-vezérigazgatója ezt nevezte a rendszer legfontosabb, megoldásra váró kérdésének. A „rezsicsökkentés 2.0” szerinte három pillérre épülhetne: a támogatás azokhoz a háztartásokhoz jusson el, amelyek valóban rászorulnak; a hálózati költségeket ne kizárólag a vállalatok viseljék; az okosmérőkre épülő tarifák pedig ösztönözzék a takarékosságot és azt, hogy a fogyasztás a bőséges termelés időszakaira tolódjon.
Az elhangzott javaslatok közös eleme, hogy az energiaárak mellett magát az infrastruktúrát és a fogyasztási szokásokat is kezelni kell. A vállalat szerint a hálózatfejlesztés, a tárolókapacitások növelése, a digitális mérés és a célzottabb támogatás együtt teremthet nagyobb alkalmazkodóképességet az egyre kiszámíthatatlanabb energiapiacon.
Forrás: portfolio.hu
Matolcsy György szerint megvan az MNB-alapítványok vagyona, csak másképp kell értékelni
Javult a magyar gazdasági hangulat, de a növekedés még törékeny
Kapitány István marad a helyén, az energetikai tárcánál mégis átrendeződés zajlik
Erősödhet a forint: 350–355-ös euróárfolyamot várnak az ING elemzői
Jövő héten bemutatják a 2027-es költségvetést, több társadalmi csoportnak is támogatást ígérnek
Vélemény, hozzászólás?