Kiemelt kép: illusztráció
Augusztus végén és szeptember elején érkezhet az idei nyár legnagyobb árvaszúnyograjzása a Balatonnál. Vasas Gábor, a kutatóintézet főigazgatója szerint ezek a rovarok nem csípnek, fertőzéseket sem terjesztenek, ráadásul fontos szerepet töltenek be a tó ökoszisztémájában.
Az előrejelzésről a Infostart számolt be.
Az árvaszúnyogok tömeges megjelenése kellemetlen lehet a part mentén, elpusztításuk azonban nemcsak tilos, hanem ökológiai szempontból sem lenne indokolt. A szakember szerint más módon kell védekezni a rajzás okozta kellemetlenségek ellen.
A halak fontos táplálékai
Az árvaszúnyogok az üledékben fejlődnek, több lárvastádiumon keresztül. A lárvák az üledék szerves anyagával, valamint az ott élő és elszaporodó algákkal táplálkoznak, miközben maguk is fontos táplálékot jelentenek a halak számára.
Vasas Gábor kiemelte, hogy amikor a kifejlett rovarok elhagyják a vizet, az abban található anyag egy része a szárazföldi ökoszisztémába kerül. A folyamat megakadályozása felboríthatná ezt a tápanyagáramlást: a szakember szerint a biomassza például nagy mennyiségű algatömegként jelenhetne meg újra a Balatonban, vagy akár csípőszúnyogok formájában térhetne vissza.
Este indul a rajzás, a szél a part felé sodorja a rovarokat
A kirepülés rendszerint este nyolc és fél kilenc, illetve tíz és tizenegy óra között történik. Az árvaszúnyogok a vízből kikerülve csak néhány órán át, legfeljebb néhány napig élnek. Ebben a rövid életszakaszban elsősorban a szaporodásra összpontosítanak.
A rajzás nem egyetlen településhez kötődik: a jelenség a Balaton teljes területén bekövetkezik. Az éjszakai légáramlatok a kirepülő rovarokat az uralkodó széliránynak megfelelően a partvonal felé sodorják. Általában a parttól számított körülbelül 500 méteres sávban lehet velük találkozni, a távolabb fekvő településeken élők és az ott tartózkodók azonban szinte egyáltalán nem érzékelik a rajzást.
Idén erősebb lehet az augusztus végi hullám
A nyári időszakban két nagyobb rajzási szakaszt különítenek el. A tél folyamán az üledékben maradó, át nem telelt populáció kora nyáron rajzik. Ezt a kutatóintézet rendszeresen vizsgálja és számolja, így az előző évek adataihoz képest becsülni tudják a kora nyári rajzás mértékét.
Az idei kora nyári rajzás a 2025-ös időszak mintegy harmada volt. Az első nagy hőhullám ugyanakkor jelentős változásokat idézett elő, amelyek után az árvaszúnyogok erőteljes szaporodásba kezdtek. A mostani rajzásban ennek a nemzedéknek a kifejlett példányai jelenhetnek meg.
A part mentén a körülményekhez kell igazodni
A tömeges rajzás a rovarok rövid élettartama miatt átmeneti jelenség. A parton tartózkodók számára ezért nem az árvaszúnyogok irtása jelenthet megoldást, hanem az, ha figyelembe veszik az esti rajzási időszakot és a légmozgás hatását. A következő hetek időjárása azt is befolyásolja, meddig tart a rajzás, illetve mennyi lárva marad az üledékben.
Ez utóbbi a következő korai rajzás erősségére is hatással lehet. A szakember szerint különösen az ősz hőmérséklete lesz fontos abból a szempontból, hogy miként alakul a populáció és a Balaton tápanyagforgalma.
Zivatarokkal indul a hét, hétvégére ismét 35 fok közelébe melegedhet a levegő
Ciklonok szorítják vissza a kánikulát Európa északi és középső részén
Ma van a tél utolsó napja– ilyen idővel indul a tavasz
Belehalt sérüléseibe a debreceni késelés 23 éves áldozata
Lakáshitelnél akár több mint egymillió forintot is számíthat az egyedi kamat
Vélemény, hozzászólás?