Kiemelt kép: illusztráció
Heves bírálatot váltott ki a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési intézmények dolgozóinak körében a bejelentett 10,7 százalékos nettó béremelés. A hétfő esti demonstráción a szakszervezet vezetője azt mondta: az emelés csak akkor jelent valódi segítséget, ha nem adóváltozásokból és más kedvezményekből áll össze, hanem ténylegesen pluszforrást biztosít az ágazat munkavállalóinak.
A fejleményről a HVG számolt be.
A szakszervezet szerint a bejelentés nem jelent valódi fordulatot
Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a tüntetésen úgy értékelte, hogy a 10,7 százalékos növelés a közgyűjteményi és kulturális területen dolgozók helyzetéhez képest elfogadhatatlanul kevés. Állítása szerint az ágazat munkavállalói attól tartanak, hogy a bejelentett összegbe olyan tételeket is beleszámítanak, amelyek nem közvetlen béremelést jelentenek.
Kapcsolódó hír: Visszaállítják a hat múzeum önállóságát, megszűnik az MNMKK
A szakszervezeti vezető példaként a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó 9 százalékra mérséklését, valamint a garantált bérminimum későbbi emelését említette. Értékelése szerint ezek figyelembevétele azt eredményezné, hogy a kulturális dolgozók fizetésén nem jelenik meg érdemi, külön biztosított többlet. Dobrovits ezért a bérharc folytatását helyezte kilátásba.
A demonstráción elhangzott, hogy az ágazatban számos felsőfokú végzettséggel rendelkező, két-három évtizedes szakmai tapasztalattal dolgozó ember keresi a kenyerét. Ennek ellenére az ágazati bérszint nagyjából bruttó 460 ezer forint körül alakul. A szakszervezet elnöke szerint a kulturális területen dolgozók a közszférán belül is a legalacsonyabb hazavihető keresetű munkavállalók közé tartoznak.
Nem egységes százalékot, hanem differenciált emelést kérnek
A tüntetők nem tartják igazságosnak, hogy minden munkaköri és bérszinten ugyanakkora százalékos emelést alkalmazzanak. Álláspontjuk szerint az ágazaton belül túl nagy a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb fizetések között, ezért elsősorban a legkevesebbet keresők bérét kellene jelentősebben növelni.
A demonstrálók úgy vélik, hogy a vezetői fizetések további emelése nem az ágazat legsürgetőbb problémája. A szakszervezet által közzétett egyik felvételen a résztvevők azt skandálták: „Nincs szükség több vezetőre”. A követelés középpontjában így nem pusztán a béremelés mértéke, hanem annak elosztási módja is állt.
A kormányzati szereplők további intézkedéseket ígértek
Tarr Zoltán miniszter a demonstráción azt mondta, hogy a 10,7 százalékos béremelést minden más intézkedésen felül kell érteni. Elismerte azt is, hogy az emelésnek differenciáltnak kell lennie, vagyis figyelembe kell vennie az ágazaton és az egyes intézményeken belül kialakult bérkülönbségeket.
A tárcavezető ugyanakkor arról beszélt, hogy az elmúlt 16 év hibáit és mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt kijavítani. A nehézségek okaként az előző kormány gazdálkodását nevezte meg. A tüntetők számára azonban az ígéretek gyakorlati rögzítése a döntő: Dobrovits Orsolya a helyszínen azt mondta, szaván fogják a minisztert, és azt várják, hogy a béremelésről szóló vállalás a Magyar Közlönyben is ugyanilyen formában jelenjen meg.
Tarr Zoltán a kulturális dolgozók érdekegyeztető tanácsának újraindítását is javasolta. Ezt a résztvevők tapssal fogadták, mivel a szakszervezet és a kormányzati oldal közötti egyeztetés az ágazati döntések egyik fontos fóruma lehet.
A bérkülönbségeket is vizsgálják
Sári Zsolt, a közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár azt mondta, hogy a kormányzat tisztában van az ágazatban, illetve az egyes intézményekben kialakult úgynevezett bérollóval. Ígérete szerint ezt a különbséget figyelembe veszik a béremelés kialakításakor.
Az államtitkár az intézmények átvilágításáról is beszélt, és közölte, hogy ezek során eltávolítják azokat, akikre a működéshez nincs szükség. Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár jogosnak nevezte a dolgozók felháborodását, miközben szintén az előző kormány mulasztásait tette felelőssé a bérek elmaradásáért.
Nagy Ervin szerint a 10,7 százalékos emelés nem jelenti az intézkedések végét. Tompa Enikő, a minisztérium parlamenti államtitkára ugyancsak kezdő lépésként beszélt róla, és azt ígérte, hogy később 25 százalékos béremelésre is sor kerülhet. A demonstráción elhangzott vállalások alapján a következő vita már nemcsak az emelés tényéről, hanem annak jogszabályi rögzítéséről, időzítéséről és az egyes bércsoportok közötti elosztásáról szólhat.
Harmincmilliós óvadékot ajánlott Matolcsy György, mégis letartóztatták
Fényshowval idézték fel a Sztálin-szobor 1956-os ledöntését Budapesten
Hetven éve tört ki a forradalom: katonai tiszteletadással indult az október 23-i megemlékezés
Orbán Viktor Párizsban maradt az október 23-i Fidesz-rendezvény helyett
Súlyos PHP-hibák miatt 48 órára leállt a magyarorszag.hu
Vélemény, hozzászólás?