Kiemelt kép: illusztráció
A magyarok 86 százaléka úgy véli, hogy az állami nyugdíj önmagában nem fedezi majd az időskori kiadásait, ennek ellenére csak 16 százalék számolta ki, mekkora jövedelemre lesz szüksége nyugdíjasként. Az OVB Magyarország és az Ipsos 1015 fős, reprezentatív kutatása szerint a várakozások és a tényleges felkészülés között jelentős különbség alakult ki.
A gazdasági fejleményről a Portfolio számolt be.
magyarok többsége állami: A legtöbben elégtelennek tartják majdani nyugdíjukat
A jövőbeni anyagi helyzetükkel kapcsolatban különösen borúlátóak a 46–55 év közöttiek: ebben a korcsoportban tízből kilenc válaszadó szerint az állami ellátás nem lesz elegendő. A kutatás alapján azonban a félelemhez ritkán társul konkrét számítás. A megkérdezettek 84 százaléka nem vizsgálta meg, hogy a várható nyugdíja fedezni tudja-e majd a kiadásait.
Kapcsolódó hír: 120 ezer forintra nőhet a minimálnyugdíj januártól
A felmérésben részt vevők 36 százaléka havi 400–600 ezer forintot tartana megfelelő nyugdíjas jövedelemnek. További 23 százalék szerint havi 200–400 ezer forint is elég lehetne, míg 5 százalék egymillió forintot meghaladó havi összeggel számolna. A 25 év alattiak közel egyharmada még egyáltalán nem gondolkodott azon, mekkora bevételre lesz szüksége idős korában.
magyarok többsége állami kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A különbség még élesebben látszik azoknál, akik már most elégtelennek tartják az állami nyugdíjat. Közülük 88 százalék nem számolta ki, mekkora ellátásra számíthat, 71 százalék pedig nem tesz félre kifejezetten nyugdíjcélra. A vállalkozók és a magasabb jövedelműek valamivel nagyobb arányban jártak utána a várható helyzetüknek.
Kevesen takarékoskodnak kifejezetten nyugdíjra
A teljes mintában a válaszadók 32 százaléka mondta azt, hogy félretesz a nyugdíjas éveire, 68 százalék viszont nem rendelkezik ilyen célú megtakarítással. Általánosságban is hasonló kép rajzolódik ki: a megkérdezettek 46 százalékának van valamilyen félretett pénze, 54 százaléknak azonban nincs. A megtakarítással nem rendelkezők 67 százaléka az alacsony jövedelmet nevezte meg ennek fő okaként.
A nyugdíjcélú megtakarítás gyakrabban jelenik meg a férfiaknál, a magasabb végzettségűeknél, a nagyobb jövedelműeknél és a fővárosban élőknél. Azok körében, akiknek van megtakarításuk, az életkorral együtt egyre fontosabbá válik az időskorra történő felkészülés: a 25 év alattiaknál 5 százalék jelölte meg ezt megtakarítási célként, a 46–55 éveseknél viszont már 45 százalék.
A konkrét nyugdíjcélú konstrukciók közül az önkéntes nyugdíjpénztár a legismertebb és legelterjedtebb, a válaszadók 17 százaléka rendelkezik ilyennel. A kutatás ugyanakkor azt is mérte, mennyire ismerik az egyes lehetőségeket: a nyugdíjbiztosítást 30 százalék, az önkéntes nyugdíjpénztárat 32 százalék, a nyugdíj-előtakarékossági számlát pedig 23 százalék említette ismert termékként.
Számításokkal lehetne láthatóvá tenni a hiányt
Papp Ádám, az OVB Magyarország ügyvezetője szerint az állami nyugdíj várható összegének megbecsléséhez több internetes kalkulátor is segítséget adhat. Az eseményen bemutatott példaszámítás egy ma 40 éves, havi bruttó 800 ezer forintot kereső személy helyzetét szemléltette. Az inflációt figyelmen kívül hagyva az induló nyugdíj várhatóan körülbelül 100 ezer forinttal maradna el az utolsó fizetéstől.
Ugyanezen számítás szerint, ha az érintett 40 évesen kezdi meg a hiány pótlására szolgáló takarékoskodást, havi 43 ezer forint félretételére lenne szükség. Harmincéves korban kezdve ugyanez a cél havi 33 ezer forintból is elérhető lenne. Az OVB közreműködésével az idei első negyedévben elindított új nyugdíjbiztosítások átlagos havidíja 29 800 forint volt.
Az állampapír népszerű, a pénzügyi tanácsadók megítélése vegyes
A megtakarítással rendelkező magyarok körében továbbra is erős az állampapír szerepe: 40 százalékuk tart pénzt ilyen formában. Készpénzt 29 százalék, önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást 19 százalék, tartós befektetési számlát 17 százalék, nyugdíjbiztosítást 10 százalék, nyugdíj-előtakarékossági számlát pedig 7 százalék említett.
A nyugdíjcélú megtakarításokhoz kapcsolódó személyi jövedelemadó-visszatérítés szabályaival azonban csak a válaszadók 36–38 százaléka volt tisztában. A pénzügyi termékek iránti bizalmatlanságot mindössze 8 százalék nevezte meg a megtakarítás hiányának okaként.
Pénzügyi tanácsadót a teljes minta 28 százaléka vett már igénybe, az 500 ezer forint feletti havi jövedelműeknél ez az arány 38 százalék volt. A tanácsadók megítélése nem egységes: 6 százalék teljesen, 22 százalék általában bízik bennük, 45 százalék vegyesen ítéli meg a munkájukat, míg 26 százalék inkább vagy egyáltalán nem bízik bennük.
Forrás: portfolio.hu
Matolcsy György szerint megvan az MNB-alapítványok vagyona, csak másképp kell értékelni
Javult a magyar gazdasági hangulat, de a növekedés még törékeny
Kapitány István marad a helyén, az energetikai tárcánál mégis átrendeződés zajlik
Erősödhet a forint: 350–355-ös euróárfolyamot várnak az ING elemzői
Jövő héten bemutatják a 2027-es költségvetést, több társadalmi csoportnak is támogatást ígérnek
Vélemény, hozzászólás?