Kiemelt kép: illusztráció
Budapest azt várja, hogy az ukrán parlament elfogadja az etnikai kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényt, mielőtt jóváhagyja az Európai Unió csatlakozási tárgyalásainak következő lépéséhez szükséges leveleket. Anita Orbán külügyminiszter hétfőn Luxembourgban arról beszélt: a jogszabály elfogadása után a végrehajtást is figyelemmel kísérik majd.
A fejleményről a Telex számolt be.
A tervezett törvény a magyar külügyminiszter értékelése szerint biztosítaná a magyar nyelvű oktatást, valamint a kisebbségi közösségeket szolgáló iskolák jogi védelmét Ukrajnában. Az ukrán parlament oktatási bizottsága a múlt héten már jóváhagyta a jogszabályt. Ez a döntés előfeltétele volt annak, hogy a magyar kormány támogassa azt a levelet, amely két új csatlakozási tárgyalási fejezet megnyitásához szükséges.
Kapcsolódó hír: A Spar szerint az új magyar adószabály is a külföldi láncokat sújtja
ukrán kisebbségi oktatási kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
ukrán kisebbségi oktatási: Kijevi törvényhozási döntéshez: A törvény elfogadása a következő feltétel
Anita Orbán hétfőn azt mondta, Budapest Kijevből várja a híreket, és arra számít, hogy az ukrán parlament még aznap szavaz a kisebbségi oktatási jogokról. A magyar kormány szerint a jogszabály elfogadása fontos állomás a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezésében, és egyben kapcsolódik Ukrajna uniós csatlakozási folyamatához.
Kijevi törvényhozási döntéshez kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az eljárás nem ér véget a parlamenti jóváhagyással. A végrehajtást egy, a kárpátaljai magyar szervezeteket képviselő oktatási munkacsoport követi majd. A csoport összehívásának előkészítése már megkezdődött. Anita Orbán szerint a magyar kormánynak kétoldalú és nemzetközi eszközök is rendelkezésére állnak annak biztosítására, hogy az elfogadott feltételek teljesüljenek.
„Nagyon fontos, hogy Ukrajna teljesítse a vállalásait” – fogalmazott a miniszter, arra utalva, hogy a megállapodásban szereplő intézkedéseknek ténylegesen meg is kell valósulniuk. A kisebbségi jogok védelmére vonatkozó vállalásokat időközi mérföldkőként beemelték Ukrajna csatlakozási folyamatába.
Mit jelentenek a két fejezethez szükséges levelek?
Az uniós csatlakozási tárgyalások több mint harminc fejezetből állnak, amelyeket hat nagyobb csoportba, úgynevezett klaszterbe rendeznek. A fejezetek megnyitásához és lezárásához, valamint végső soron a csatlakozáshoz is szükség van a tagállami kormányok egyhangú támogatására. A jelölt országoknak közben jelentős mennyiségű uniós jogszabályt kell átvenniük és alkalmazniuk.
A Financial Times előző heti értesülése szerint a magyar kormány egy eljárási, de politikailag jelzésértékű lépést tehet a két fejezet ügyében: elküldheti a szükséges leveleket. Ez azonban még nem jelenti automatikusan a fejezetek tényleges megnyitását. A levél ahhoz szükséges, hogy később létrejöhessen az erről döntő kormányközi konferencia.
Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha ezt követően köszönetet mondott azért, amit a magyar hírügynökségi beszámoló „zöld jelzésként” értelmezett a két fejezet előkészítésére. A hivatalos uniós naptárban ugyanakkor hétfőn még nem szerepelt olyan kormányközi konferencia, amelyen Ukrajnával vagy a vele párhuzamosan haladó Moldovával új fejezeteket nyitottak volna. Ezeket a konferenciákat rendszerint a csatlakozási fejezetek megnyitására vagy lezárására használják.
Hosszú vita előzte meg a mostani egyeztetést
Ukrajna 2022-ben, az orosz agresszió kezdete után kérte uniós közeledésének előmozdítását. A magyar kormány kezdetben a tárgyalások megkezdését szorgalmazta, később azonban visszafogottabb álláspontra helyezkedett, és a folyamat egyes lépéseit blokkolta. Az Európai Unió 2023-ban egyhangú döntéssel megadta Ukrajnának a tagjelölti státuszt, majd a magyar kormány elfogadta az uniós tárgyalási keretet.
Ezt követően Budapest nem támogatta az első fejezetcsoport megnyitását, noha az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna készen állt erre. Az első klaszter megnyitására végül júniusban került sor, miután Ukrajna és az új magyar kormány megállapodott a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelméről. A megállapodást az első klaszter egyik időközi feltételeként is rögzítették.
A második fejezetcsoport tárgyalásai júliusban indultak. Több tagállam és Ukrajna valamennyi tárgyalási csoport előrehaladását szerette volna elérni, a magyar kormány azonban szeptemberben megakadályozta a további csoportok megnyitását. A háttérben a kisebbségi jogokról szóló megállapodással kapcsolatos viták állhattak, a mostani egyeztetés pedig ennek a feltételrendszernek a teljesítéséhez kapcsolódik.
Az uniós csatlakozásról szóló döntés még nem született meg
Az Európai Tanács elnöke, António Costa nemrég azt írta, reméli, hogy a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozóig további tárgyalási csoportokat is megnyitnak Ukrajnával. Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos hétfőn arról beszélt, hogy a héten négy kormányközi konferenciára kerülhet sor, és szerinte Ukrajna kiemelkedő elkötelezettséget mutat az uniós tagság iránt.
A magyar kormány álláspontja alapján azonban a következő lépéshez nem pusztán az ukrán parlament döntése szükséges. A jóváhagyott szabályok alkalmazását is ellenőrizni fogják, és a kisebbségi oktatási jogok teljesítését továbbra is az uniós csatlakozási folyamat részeként kezelik.
Miért számít a kormányközi konferencia?
A szükséges levelek elküldése csak az eljárás egyik állomása: önmagában nem nyitja meg a két csatlakozási fejezetet. Ehhez később kormányközi konferenciára és a tagállami kormányok további, egyhangú támogatására is szükség van.
Forrás: telex.hu
Hamis útlevelekkel vitték külföldre a túl fiatal kiskutyákat, két állatorvost is meggyanúsítottak
Nagy különbségek vannak abban, hány egészséges év jut a magyaroknak
Magyar Péter Brüsszelben jelezte: jelenleg nem támogatja az uniós büdzsé tervezetét
Elengedték az indiai ifjúsági mozgalom három őrizetbe vett vezetőjét
Román elnöki tanácsadó: Budapest már másképp viszonyul Ukrajna uniós ügyéhez
Vélemény, hozzászólás?