Kiemelt kép: illusztráció
Magyarország energiaellátásának biztonsága nem egyetlen beszállítótól vagy útvonaltól függhet, hanem attól, hogy válsághelyzetben több lehetőség közül lehessen választani – mondta Holoda Attila a Pénzügykutató Hetényi Körében. A szakértő szerint az elmúlt évtized alacsony energiaárai nem térnek vissza, ezért a hazai rendszernek egyszerre kellene csökkentenie az importfüggőséget, fejlesztenie a hálózatokat és átalakítania a földgázra épülő megoldásokat.
A fejleményről a Portfolio számolt be.
Holoda Attila energiaárak: Holoda Attila tartósan: Az importot rövid távon nem lehet megkerülni
Holoda értelmezésében az energiaszuverenitás nem azt jelenti, hogy az ország minden energiahordozóból teljesen önellátóvá válik. A lényeg inkább az, hogy egy probléma esetén több szállítási irány és több beszállító álljon rendelkezésre. Magyarország földgázellátása jelenleg jelentős részben importra szorul, mert a hazai fogyasztás jóval meghaladja a belföldi kitermelést.
Kapcsolódó hír: Magyar Péter szerint a brüsszeli csúcson sikerült visszaszorítani az energiaügyi terheket
Holoda Attila energiaárak kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
Az ország évente körülbelül 8,3–8,5 milliárd köbméter földgázt használ fel, miközben a hazai termelés alig éri el az 1,8 milliárd köbmétert. A szakértő szerint a makói gázmező gazdaságos kitermelése belátható időn belül nem reális, így az import szerepe akkor is megmarad, ha a belföldi kitermelés valamelyest növekedne.
Holoda Attila tartósan kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
Az infrastruktúra oldalán Magyarország már több irányból kapcsolódik a környező országokhoz: Szlovénia kivételével valamennyi szomszédos állammal kiépültek az interkonnektorok. Ez önmagában azonban nem szünteti meg a függőséget. Holoda szerint ehhez energiahatékonysági beruházásokra és a beszerzési források szélesítésére is szükség van, ebben pedig a cseppfolyósított földgáz, vagyis az LNG nagyobb arányú bevonása is szerepet kaphat.
A távhő és a vidéki kutak is kiszolgáltatottak
A tartósan magas gázárak és az elmaradó rendszerátalakítás különösen érzékenyen érintheti a távhőszolgáltatást. Holoda úgy látja, hogy érdemi beavatkozás nélkül az ágazat három–öt éven belül ellehetetlenülhet. Szerinte a problémát nem oldja meg, ha az állam utólag megtéríti a szolgáltatók veszteségeit, mert ez csak a költségek következményét kezeli.
A szakértő a földgáz fokozatos kiváltását tartaná szükségesnek. Alternatívaként a geotermikus energiát és a biomasszát említette, amelyek alkalmazása a távhőrendszerek földgázfüggőségét mérsékelhetné. A beszélgetésen szóba került a független benzinkutak helyzete is: a működési költségeket és az alacsony árrést egyaránt terhelő különadók miatt ezek a vállalkozások nehéz helyzetbe kerültek.
Holoda szerint a kisebb töltőállomások bezárása elsősorban a vidéki településeken okozhatna ellátási zavarokat. Egy, a hazai olajellátással kapcsolatos tévhitet is cáfolt: állítása szerint a magyar finomítók nem kizárólag orosz kőolajat képesek feldolgozni, és az Adria-vezeték kapacitása önmagában is elegendő lenne az ország ellátásához.
A rezsicsökkentés nem tünteti el a rendszer költségeit
A hatóságilag rögzített energiaárak mellett sem szűnnek meg a termelés, a szállítás és a hálózatfenntartás költségei – hangsúlyozta a szakértő. Ezeket a terheket a tarifák befagyasztása nem számolja fel, miközben az energiaellátó rendszer működtetéséhez továbbra is szükség van karbantartásra és fejlesztésekre.
A napenergia gyors bővülése új egyensúlyi problémákat hozott. A beépített napelemes teljesítmény már meghaladja a paksi kapacitás többszörösét, a termelés azonban erősen időjárás- és napszakfüggő. Napközben gyakran túlkínálat alakul ki, estére viszont a napelemek termelése leáll. A lakosság ebből a fix tarifák miatt közvetlenül keveset érzékel, a rendszerirányítás számára azonban komoly feladatot jelent.
Az egyensúly fenntartásához Holoda szerint nagyobb tárolókapacitásra, a fogyasztási szokások átrendezésére és folyamatos hálózatfejlesztésre lenne szükség. A hálózat korszerűsítésének finanszírozását a rendszerhasználati díjak biztosíthatják, vagyis a fejlesztések költsége nem tűnik el attól, hogy a fogyasztói árakat hatóságilag rögzítik.
Paks II. csúszása tovább növeli a bizonytalanságot
Az áramellátás jövőjét a szakértő szerint a Paks II. beruházás késése is nehezíti. Az eredeti tervek alapján az első új blokk próbaüzemének 2025-ben, a másodikénak pedig 2026-ban kellett volna megkezdődnie. A jelenlegi átviteli rendszerirányítói előrejelzések alapján azonban még 2034-re sem vehető biztosra, hogy mindkét blokk teljes kapacitással rendelkezésre áll.
Holoda a késlekedés okai között az engedélyeztetést és az orosz fővállalkozó által szervezett beszállítói hálózatot említette. Kifogásolta azt is, hogy szerinte a magyar fél nem kérte számon kellőképpen a csúszást, miközben a szerződésmódosítások részleteit titkosították.
Az új blokkok késése a meglévő paksi egységek üzemidő-hosszabbítását is szükségessé teszi. Ez blokkonként akár másfél éves leállással és jelentős műszaki beavatkozással járhat. Holoda számítása szerint emiatt összesen négy és fél–hat olyan év adódhat, amikor az erőmű csökkentett kapacitással működik, a kieső áramot pedig más forrásokból kell pótolni.
A hűtési gondok enyhítésére felmerült, hogy az új blokkokhoz tervezett vízellátó rendszert átmenetileg is használják. Erről időben kellene dönteni. A kis moduláris reaktorok, vagyis az SMR-ek ugyan gyakran szerepelnek lehetséges megoldásként, de Holoda szerint jelenleg még nem jelentenek azonnal megvásárolható alternatívát. A szakember összegzése alapján ezért Magyarországnak nem az olcsó energia visszatérésére, hanem a tartósan magasabb árakhoz és összetettebb ellátási kockázatokhoz kell igazítania az energiarendszerét.
Forrás: portfolio.hu
Sikorski: átutalások és felvételek is alátámasztják az orosz–magyar kapcsolatokkal kapcsolatos állításokat
Már 46 gyanúsítottja van a milliárdos gázkereskedelmi nyomozásnak
Hadházy: Magyar Péter uniós bírságról adott interjúja Orbán Viktor szövege is lehetett volna
Magyar Péter több ügyben blokkolta az uniós csúcson tárgyalt javaslatokat
Felülvizsgálják a lakosságot is érintő uniós karbonpiaci terv hatásait
Vélemény, hozzászólás?