Kiemelt kép: illusztráció
A Bethlen Gábor Alap 2025. július 1. és 2026. április 30. között összesen mintegy 20 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg határon túli szervezeteknek – derül ki a támogatói okiratokból és kérelmekből. Az összegek jelentős részét nem nyilvános pályázatokon, hanem egyedi kérelmek alapján osztották ki, köztük csaknem 9,8 milliárd forintot határon túli futballcélokra.
A fejleményről a 444 számolt be.
Többmilliárdos egyedi támogatások: Egyedi kérelmek alapján dőltek el a milliárdos támogatások
A pénzek odaítélése nem olyan pályázati rendszerben történt, amelynél előre meghatározott keretre és nyilvános felhívásra jelentkezhettek volna a szervezetek. Az érintett alapítványok, civil szervezetek és szövetségek egyedi támogatási kérelmeket nyújtottak be a Bethlen Gábor Alaphoz. A kérelmekben ismertetniük kellett a tervezett célokat, részletes költségvetést kellett mellékelniük, és azt is meg kellett indokolniuk, hogy a támogatás miként szolgálja a határon túli magyar közösségek érdekeit.
Kapcsolódó hír: Négy év alatt 173 millió forint közpénz jutott a Brain Barnak
A dokumentáció szakmai előkészítése és ellenőrzése a BGA feladata volt, az elbírálás azonban a Miniszterelnökségen történt. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár 2024 novembere óta Nacsa Lőrinc. Az egyedi döntésekhez a gyakorlatban nem kapcsolódott előre rögzített, mindenki számára ismert elkölthető keret: a támogatási összeg a benyújtott kérelem és a döntés alapján alakult.
Többmilliárdos egyedi támogatások kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
Az ilyen támogatási forma önmagában nem új, a nagy összegek és a döntések átláthatósága miatt azonban rendszeresen bírálják. A vizsgált időszakban különösen feltűnő a határon túli sport, azon belül a futball jelenléte. A dokumentumok alapján erre a területre egyedi döntésekkel 9,8 milliárd forint jutott.
A működési költségeket is közpénzből fedezték
A kérelmek nem kizárólag fejlesztésekről, közösségi programokról vagy más, egyszeri nemzetpolitikai célokról szóltak. Sok esetben olyan kiadásokat is tartalmaztak, amelyek egy szervezet mindennapi működéséhez szükségesek. A felsorolt tételek között papír, irodaszer, DVD és csatornadíj is szerepelt.
Ezek a kiadások nem egy új létesítmény vagy különleges fejlesztés költségei, hanem az alapvető működés részei. A támogatási dokumentumok alapján ezért az is látható, hogy a magyar állam pénze nem csupán nagyobb beruházásokhoz vagy kiemelt projektekhez járult hozzá, hanem egyes szervezetek napi fenntartásához is.
Az egyedi elbírálás támogatói szerint lehetőséget adhat arra, hogy konkrét, különleges helyzetekre reagáljanak. A vizsgált kérelmekben ugyanakkor csak kevés olyan tétel található, amely egyértelműen egyszeri, fejlesztési jellegű, és amelynél a dokumentáció alapján világos, miért volt szükség külön döntésre a támogatás odaítéléséhez.
Futballakadémiák és tengerentúli szervezetek is kaptak pénzt
A BGA támogatásai nem korlátozódtak a közvetlenül szomszédos országok magyar közösségeire. A közérdekű adatigénylés során megismert iratok szerint Japánban, Kanadában és Chilében működő szervezetek kérelmei is eljutottak a támogatási rendszerbe. A dokumentumok így azt mutatják, hogy a magyar adófizetői források földrajzilag jóval szélesebb körbe kerültek, mint a Kárpát-medencei célpontok.
A korábbi támogatási döntések között a határon túli futballakadémiák finanszírozása is jelentős tételként jelent meg. A most vizsgált időszakban odaítélt csaknem 9,8 milliárd forintos futballtámogatás ehhez a politikailag kiemelt területhez kapcsolódik. A dokumentumokból az is kirajzolódik, hogy az állam egyes esetekben nem pusztán egy-egy sportprojektet segített, hanem a működéshez szükséges kiadások finanszírozásában is részt vállalt.
Átláthatósági kérdéseket vet fel a rendszer
Az egyedi támogatásoknál a kérelmező kezdeményezi a folyamatot, majd a szakmai előkészítést követően kormányzati döntés születik. Ez eltér a nyilvános pályázatok logikájától, ahol a felhívás, a keret és a pályázati feltételek előre megismerhetők. Az egyedi eljárás nagyobb mozgásteret ad a döntéshozóknak, miközben kívülről nehezebb összehasonlítani, hogy az egyes kérelmeket milyen szempontok szerint részesítették előnyben.
A támogatások kapcsán korábban is felmerült, hogy az Orbán-kormány időszakában gyakran olyan szervezetekhez kerültek pénzek, amelyek közel állnak a kormányhoz vagy a Fideszhez, illetve olyan területeket szolgálnak, amelyeket a kormányzat különösen fontosnak tart. A mostani dokumentáció nemcsak a kedvezményezettek körét, hanem a támogatott célok jellegét is megmutatja: a sport mellett az alapvető fenntartási költségek finanszírozása is megjelent.
A közérdekű adatigénylésből megismert iratok alapján így egy olyan támogatási rendszer képe rajzolódik ki, amelyben a választás előtti időszakban nagy összegű, egyedi döntésekkel odaítélt források jutottak határon túli szervezetekhez. A teljes összeg nagysága, a futball kiemelt szerepe és a napi működési kiadások finanszírozása együtt teszi különösen fontossá, hogy az odaítélések szempontjai ellenőrizhetők legyenek.
Forrás: 444.hu
Feljelentés lett a Kisfaludy-program átvilágításának eredménye
Czibere Károly: a kormányzati forráshiány is hozzájárult a gyermekvédelem gondjaihoz
Nem adja ki a kormányülések összefoglalóit a Miniszterelnökség
Nikumaroro partjainál keresik Amelia Earhart eltűnt repülőgépét
Tótth András tisztázta, miért távozott az energetikai államtitkári posztról
Vélemény, hozzászólás?