Kiemelt kép: illusztráció
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter nyilvánosan arra szólította fel Orbán Viktort, hogy tisztázza, ki rendelte el az ukrán pénzszállítók ellen márciusban végrehajtott akciót. A miniszter szerint a kormányfőnek arról is egyértelműen beszélnie kellene, vállalja-e a felelősséget, ha valóban ő adott utasítást az aranykonvoj megállítására.
A fejleményről a Telex számolt be.
Ruszin-Szendi Romulusz nyilvános: Közvetlenül a miniszterelnökhöz intézett kérdést
Ruszin-Szendi egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben Orbán Viktort név szerint szólította meg. Azt írta, a kormányfőnek a magyar emberek előtt kellene választ adnia arra, hogy ő döntött-e a konvoj feltartóztatásáról, vagy más személy adta ki a parancsot. Utóbbi esetben azt is meg kellene nevezni, ki hozta meg a döntést, és milyen felhatalmazással.
Kapcsolódó hír: Válságtanácskozásokon keresték az ukránok őrizetének jogi alapját a Belügyminisztériumban
A honvédelmi miniszter a felelősség kérdését állította bejegyzése középpontjába. Érvelése szerint a vezetői szerep nem merül ki az utasítások kiadásában: a döntések következményeiről is számot kell adni. Ruszin-Szendi kifogásolta, hogy az ügyben rendőröket gyanúsítottak meg, miközben egy volt főügyész nyilvánosan arról beszélt, hogy az akcióra a legmagasabb politikai szintről érkezhetett utasítás.
Ruszin-Szendi Romulusz nyilvános kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A poszt végén a miniszter azt írta: most az a kérdés, hogy Orbán Viktor vállalja-e saját döntéseit. Ruszin-Szendi szerint a kialakult helyzetben nem elegendő a politikai hatalomra hivatkozni, a döntéshozónak a felelősségét is fel kell vállalnia.
Öt gyanúsítottja van az eljárásnak
Az aranykonvoj-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg öt embert gyanúsít. Köztük van Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetője, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt jogi főosztályvezetője, valamint három rendőrjárőr. A nyomozást eredetileg a Fővárosi Nyomozó Főügyészség indította.
Hajdu Jánost júniusban hétrendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettével gyanúsították meg. A volt TEK-főigazgató nem ismerte el a terhére rótt bűncselekményt. Az eljárásban érintett további személyek gyanúsításáról a közölt információk szerint az ügyészség korábban számolt be.
Így történt a márciusi rajtaütés
Március 5-én a TEK kommandósai hét ukrán állampolgárságú pénzszállítót fogtak el. A furgonokban több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát találtak, majd lefoglalták a szállítmányt. Az ügyészség közlése szerint az intézkedés egy feljelentés nyomán indult.
Később kiderült, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette meg. A hivatal a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól kapott adatokra alapozta a lépését. Március 10-én olyan kormányrendelet született, amely szerint a helyszínen nem lehetett tisztázni az ukrán pénzszállító járművekben lefoglalt vagyon jogcímét.
Az ügy körül a rajtaütésben részt vevő szervek szerepe is vitát váltott ki. A pénzszállítók ügyvédje egy sajtótájékoztatón azt állította, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakkal ellentétben az akción csak a TEK kommandósai voltak jelen, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig később indított pénzmosás gyanúja miatt eljárást.
Vitatják, hogy szabálytalan lett volna a szállítmány
Az ukrán pénzszállítók jogi képviselője, az ukrán Oscsadbank ügyvédje és a pénzt küldő osztrák Raiffeisen jogásza egyaránt azt közölte, hogy tudomásuk szerint nem volt rendellenesség a rakománnyal. Állításuk szerint a szállítmányt megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába vitték volna.
A kormány és a kormányzati kommunikáció ezzel szemben azt hangoztatta, hogy gond lehetett a rakománnyal, és pénzmosás is történhetett. Olyan állítások is megjelentek, amelyek a szállítmányt a Tisza Párt finanszírozásával hozták összefüggésbe. A forrásanyag szerint ezekhez a vádakhoz és sejtetésekhez mindeddig nem mutattak be bizonyítékot.
Az ügy politikai jelentőségét növeli, hogy korábbi sajtóértesülések szerint Orbán Viktor döntött az akció elrendeléséről, és a rajtaütés időzítése is kormányzati szintről érkezett. A művelet részleteit ismerő források a szakmai indokoltságát is vitatták. Ruszin-Szendi most ezekre az állításokra hivatkozva vár közvetlen és egyértelmű választ a miniszterelnöktől.
Forrás: telex.hu
Feljelentés lett a Kisfaludy-program átvilágításának eredménye
Czibere Károly: a kormányzati forráshiány is hozzájárult a gyermekvédelem gondjaihoz
Nem adja ki a kormányülések összefoglalóit a Miniszterelnökség
Nikumaroro partjainál keresik Amelia Earhart eltűnt repülőgépét
Tótth András tisztázta, miért távozott az energetikai államtitkári posztról
Vélemény, hozzászólás?