Legyen ez a kezdőlapom!    |    2026. augusztus 30., vasárnap

Egy magára maradt villanykörte őrzi az emberiség utolsó fényét Cserna-Szabó András új tárcájában

Halványan világító régi villanykörte egy elhagyott épület sötétjében

Kiemelt kép: illusztráció

Csöpp kis fény címmel közölt új tárcát Cserna-Szabó András a Telex irodalmi rovatában. A szatirikus, apokaliptikus történetben a Jóisten évszázadokkal az emberiség pusztulása után visszanéz a Földre, ahol már csak egy 1901 óta világító villanykörte maradt.

A fejleményről a Telex számolt be.

A rövidpróza középpontjában az úgynevezett Évszázados Villanykörte áll, amely a történet szerint az ohiói Shelby Electric Company kézzel fújt, szénszálas izzója. A lámpa eredetileg egy pumpaállomáson működött, később pedig a kaliforniai Livermore tűzoltóságának épületeibe került. A Jóisten vele találkozik, amikor a teljesen sötét és néma Föld fölött egyetlen apró fényt vesz észre.

Az utolsó izzó története

A villanykörte büszkén meséli el hosszú életét. Eredeti teljesítménye 60 watt volt, ám az évszázadok alatt már csak halványan pislákol. Amikor 1976-ban a Livermore-Pleasantoni Tűzoltóság épületébe költöztették, nem csavarták ki a foglalatából: elvágták a vezetékét, és egy szükséghelyzeti generátorra kötötték.

A lámpa mindössze két hosszabb megszakításról tud beszámolni. Az áthelyezéskor 22 percig nem világított, később pedig az áramforrás meghibásodása miatt csaknem tízórás szünetet kellett tartania. Ezt nevezi a szöveg a Chandler-regények világát idéző „big sleepnek”, vagyis nagy alvásnak.

A Jóisten kérdéseire nem érkezik emberi válasz

A beszélgetés hamarosan az emberiség sorsára terelődik. A Jóisten azt kérdezi, hová lettek az emberek, mire a villanykörte közli vele: nem ő pusztította el őket, hanem maguk az emberek irtották ki saját magukat, miközben a környezetüket is elpusztították.

A lámpa szerint a tűzoltók egy idő után már nem tértek vissza az oltásokból. Sokáig tartott, mire megértette, hogy egyedül maradt. A történet egyik keserű poénja, hogy a villanykörte úgy látja: az emberek nélkül jobb lett a világ.

Keserű tréfa a teremtésről

A párbeszéd azonban nem jut el a végső következtetésig. Miközben a villanykörte még hozzátenné a véleményét, végleg kialszik. Az 1901 óta égő fény utolsó mondata így elmarad, a megszakítást pedig a szerző a „Finita la commedia” fordulatával zárja le.

A kialvás után a Jóisten saját sértettségével és felelősségével marad egyedül. Nem akarja végighallgatni, hogy egy közönséges szénszálas izzó szemrehányást tegyen neki az emberiség miatt. Inkább a teremtés sikerültnek tartott részeire gondol: a Napra, az Éjszakára, a Tengerre és a csillagos égre.

Cserna-Szabó András tárcája az emberi önpusztításról beszél, de nem emelkedett példázatként. A történet erejét a fekete humor, a bibliai motívumok profanizálása és a hétköznapi tárgy hangján megszólaló, különös túlélő adja. A végén nem marad más, csak a sötét Föld és az a felismerés, hogy az emberiség eltűnése után még a róla szóló utolsó tanúságtevő is elhallgat.

Miért közöl szépirodalmat a Telex?

A Telex tárcarovatának célja, hogy a kortárs szépirodalom ne csak kisebb példányszámú irodalmi folyóiratokban legyen elérhető, hanem a napi sajtó olvasóihoz is eljusson. A rovat ezzel ahhoz a korábbi sajtóhagyományhoz kapcsolódik, amikor az újságokban természetes módon kaptak helyet irodalmi művek.

G
Állítsd be, hogy a StartHir.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google keresőben
Beállítás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük