Kiemelt kép: illusztráció
Új történelmi csúcsra emelkedett a japán 30 éves államkötvény hozama: hétfőn elérte a 4,235 százalékot. A piacot egyszerre nyomasztja a növekvő állami finanszírozási igény, a közel-keleti konfliktus miatt erősödő inflációs félelem és az, hogy a japán jegybank fokozatosan szigorítja korábbi, rendkívül laza monetáris politikáját.
A fejleményről a Portfolio számolt be.
japán éves államkötvény: Rekordra ugrott japán: A kötvénypiac több irányból kap nyomást
A hosszú lejáratú hozamok emelkedése azt jelzi, hogy a befektetők magasabb kompenzációt várnak a japán állampapírok tartásáért. A 30 éves papír esetében a 4,235 százalékos szint rekordnak számít. A mozgás hátterében a japán állam növekvő adósságkibocsátásától való félelem mellett az inflációs kockázatok is megjelentek.
Kapcsolódó hír: Franciaország adóssága és a választási kockázat már az euró árfolyamát is nyomás alatt tartja
japán éves államkötvény kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
Japán államadóssága a bruttó hazai termék hozzávetőleg kétszeresére rúg. Ez a fejlett országok között kiemelkedően magas arány, ezért minden olyan kormányzati döntés, amely újabb kiadásokat vagy bevételkiesést jelenthet, közvetlenül érintheti az állampapírpiac megítélését.
Rekordra ugrott japán kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A finanszírozás költsége közben azért is növekszik, mert a Bank of Japan, vagyis a japán jegybank kamatemelésekkel távolodik el az évtizedes monetáris lazítástól. A központi bank emellett visszafogja kötvényvásárlásait is, így a piacnak nagyobb szerepet kell vállalnia az állampapírok felszívásában.
A kormány a költségvetési felelősséget hangsúlyozza
A kabinet álláspontja szerint a költségvetés fenntarthatóságának alapja a felelős és előrelátó fiskális politika. A kormány azt tervezi, hogy az éves kötvénykibocsátást több tényezőhöz igazítja: az adóbevételek alakulásához, a kamatszintekhez, az adósságkezelés költségeihez, valamint az aktuális gazdasági és piaci folyamatokhoz.
A kabinet ezzel párhuzamosan jelentős, hosszú távon kiszámítható költségvetési kiadásokkal ösztönözné a magánberuházásokat a kiemelt növekedési ágazatokban. A kormányzati megközelítés így egyszerre próbálja kezelni a növekedési célokat és az adósság finanszírozásának egyre drágábbá váló feltételeit.
A következő fontos feladat az élelmiszereket érintő, jövő áprilistól tervezett, két évre szóló adócsökkentés jogszabályi hátterének elfogadása. A terv korábban jelentős eladási hullámot váltott ki a kötvénypiacon, mert nem volt világos, hogyan pótolná a kormány az intézkedés miatt kieső bevételeket.
Rekordigények érkeztek a 2026-os büdzséhez
A költségvetési tervezés másik érzékeny pontja a 2026-os büdzsé előkészítése. A minisztériumok ehhez rekordnagyságú forrásigényeket nyújtottak be, ami tovább növeli a kormányra nehezedő döntési kényszert. A kiadási igények, az adócsökkentési terv és a magasabb kamatkörnyezet együttesen teszi különösen fontossá az állami finanszírozás részleteit.
A piaci szereplők megnyugtatására a pénzügyminiszter, Katajama Szacuki szombaton arról beszélt, hogy a kabinet változtat a kommunikációján. A cél az, hogy egyértelműbben mutassák be, miként kívánják összehangolni a költségvetési terveket az adósságkezelés és az állampapírpiac szempontjaival.
Eltérő vélemények a hozamemelkedés okairól
A kormányzati értelmezést nem minden gazdaságpolitikai szereplő osztja. Vakatabe Maszazumi, a japán jegybank korábbi alelnöke és a kormány gazdasági tanácsadó testületének tagja szerint a hozamok emelkedése nem elsősorban a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmakból fakad.
Vakatabe úgy látja, hogy a befektetők a további jegybanki kamatemelések lehetőségét árazzák a piacokon. Értékelése szerint a gazdaságpolitika irányításáért végső soron a kormány felel, ezért szoros együttműködésre van szükség a kabinet és a Bank of Japan között.
A rekordhozam így egyszerre tükrözi a japán költségvetés sérülékenységével kapcsolatos piaci érzékenységet és a monetáris politika várható irányát. A következő időszakban a befektetők számára különösen az lesz fontos, hogy a kormány miként rendezi az adócsökkentés finanszírozását, hogyan alakítja a 2026-os kiadásokat, és milyen ütemben folytatódik a jegybank kamatpolitikája.
Forrás: portfolio.hu
Hamis útlevelekkel vitték külföldre a túl fiatal kiskutyákat, két állatorvost is meggyanúsítottak
Nagy különbségek vannak abban, hány egészséges év jut a magyaroknak
Magyar Péter Brüsszelben jelezte: jelenleg nem támogatja az uniós büdzsé tervezetét
Kijevi törvényhozási döntéshez köti Budapest az uniós csatlakozási folyamat újabb lépését
Elengedték az indiai ifjúsági mozgalom három őrizetbe vett vezetőjét
Vélemény, hozzászólás?