Kiemelt kép: illusztráció
Éles viták és több nyitva maradt kérdés jellemezte az uniós vezetők kétnapos brüsszeli találkozóját. Magyar Péter miniszterelnök a magyar álláspontot képviselve kifogásolta a 2028–2034 közötti uniós költségvetés jelenlegi tervezetét, miközben a migrációról, az energiapiaci szabályokról és a kárpátaljai magyarok jogairól is tárgyaltak.
A fejleményről a Portfolio számolt be.
Magyar Péter EU-csúcs: Magyar Péter ügyben: A költségvetésnél még nincs megállapodás
A csúcstalálkozó egyik legfontosabb vitája a következő uniós költségvetési időszak, vagyis a 2028 és 2034 közötti pénzügyi keret körül alakult ki. A magyar kormányfő a jelenlegi javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, és a tárgyalásokon a Magyarországnak szánt támogatási keret növelését sürgette.
Kapcsolódó hír: Magyar Péter szerint a brüsszeli csúcson sikerült visszaszorítani az energiaügyi terheket
Magyar Péter EU-csúcs kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A magyar fél a következő költségvetésben a mostani tervhez képest akár kétmilliárd euróval nagyobb keretet szeretne elérni. A csúcson azonban ebben a kérdésben nem született áttörés. A tárgyalások folytatódnak, a végleges döntés a forrásanyagban szereplő tájékoztatás szerint decemberben várható.
Magyar Péter ügyben kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A kormány kommunikációja szerint a jelenlegi egyeztetések alapján már egymilliárd euróval több juthatna Magyarországnak, mint korábban. Ez azonban még nem jelenti a végleges megállapodást: a magyar kabinet ennél is nagyobb összeget próbál kialkudni.
Migráció: a legszigorúbb javaslat mögé állt Magyarország
A második napon kiemelt téma volt az illegális migráció kezelése. Magyar Péter arról számolt be, hogy a tagállamok többsége a határvédelem megerősítését és a jogalap nélkül érkezők gyors visszaküldését támogatja, bár az országok álláspontjai nem minden részletben egységesek.
Magyarország a lengyel, olasz és dán kezdeményezést támogatta, amely a csúcson képviselt álláspontok közül a legszigorúbb fellépést szorgalmazta. A magyar kormányfő szerint a részt vevő országok megpróbálták meggyőzni azokat a tagállamokat is, amelyek továbbra sem támogatják a határozottabb közös intézkedéseket.
A migrációról végül csak rövidített megállapodás született. A dokumentumba bekerült az a megállapítás, hogy a szervezett bűnözői csoportok nyomásgyakorlásra is felhasználhatják az illegális migrációt. A magyar kormány ezt olyan elemként értékelte, amely segítheti az Európai Unióval fennálló, napi egymillió eurós bírsággal kapcsolatos vita rendezését.
Energiaügyben felülvizsgálatot sürgettek
Az energiapiaci szabályok szintén komoly nézetkülönbségeket okoztak. A magyar tárgyalási cél az volt, hogy az Európai Unió vizsgálja felül az ETS-rendszer gazdasági hatásait. Az ETS a kibocsátási egységek kereskedelmére épülő uniós rendszer, amelynek költségei az energiaárakra is hatással lehetnek.
A magyar kormány szerint az egyeztetéseken sikerült elérni, hogy az EU napirenden tartsa a rendszer hatásainak felülvizsgálatát. Az ETS2 néven említett új kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetésének elhalasztásáról ugyanakkor a csúcstalálkozó összefoglalása alapján nem született teljes körű megállapodás. A kérdés a további tárgyalások egyik vitás pontja maradt.
Zelenszkijjel a kárpátaljai magyarokról egyeztetett
Magyar Péter a csúcstalálkozó idején Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalt. A megbeszélésen a kárpátaljai magyarok jogairól kötött megállapodás végrehajtása került előtérbe.
A magyar miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte az egyezséget, és arról számolt be, hogy megkezdődött annak végrehajtása. A találkozó azért is kapott figyelmet, mert az uniós vezetők Ukrajna támogatásának kérdéséről is egyeztettek, ebben azonban nem sikerült minden vitás pontot lezárni.
Más kérdésekben közeledtek az álláspontok
A kétnapos ülésen az EU Kínához fűződő kereskedelmi stratégiája és az autóipari kibocsátási szabályok is napirenden szerepeltek. Franciaország és Németország közös fellépéssel egy szigorúbb Kínával szembeni kereskedelmi megközelítés felé mozdult el. Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár pedig a 2035-re vonatkozó autóipari kibocsátási előírások enyhítéséről állapodott meg.
A csúcs összképe így vegyesen alakult: néhány részterületen politikai közeledés történt, a pénzügyi és Ukrajnával kapcsolatos legnehezebb ügyekben viszont nem született végleges döntés. Az egyeztetések a következő időszakban Dublinban és Brüsszelben folytatódnak.
Forrás: portfolio.hu
Felülvizsgálják a lakosságot is érintő uniós karbonpiaci terv hatásait
Feljelentés lett a Kisfaludy-program átvilágításának eredménye
Czibere Károly: a kormányzati forráshiány is hozzájárult a gyermekvédelem gondjaihoz
Nem adja ki a kormányülések összefoglalóit a Miniszterelnökség
Nikumaroro partjainál keresik Amelia Earhart eltűnt repülőgépét
Vélemény, hozzászólás?