Kiemelt kép: illusztráció
Az amerikai Oak Ridge National Laboratory (ORNL) kutatói olyan eljárást vizsgáltak, amellyel a polietilénből – vagyis többek között bevásárlószatyrokban és vágódeszkákban használt műanyagból – üzemanyaghoz hasonló szénhidrogének állíthatók elő. A kísérletekben a kiinduló anyag mintegy 60 százalékából benzinszerű termék keletkezett, miközben a folyamat 200 Celsius-fok alatti hőmérsékleten zajlott.
A gazdasági fejleményről a Portfolio számolt be.
polietilén üzemanyaggá alakítása: Alacsony hőmérsékleten alakítható: Olvadéksó segíti a műanyag láncainak felbontását
A technológia alapját alumínium-kloridot tartalmazó olvadéksók adják. Ezek az anyagok nem csupán a reakció közegét biztosítják, hanem katalizátorként is működnek: elősegítik, hogy a polietilén hosszú molekulaláncai rövidebb szénhidrogénekre essenek szét.
Kapcsolódó hír: 894 műanyagdarabot találtak egy fióka testében: súlyos rekord született
polietilén üzemanyaggá alakítása kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
Az ORNL kutatói lágyröntgenspektroszkópiával és mágneses magrezonanciás vizsgálatokkal követték nyomon a reakciót. Megállapításuk szerint a töltéssel rendelkező alumíniumatomok három másik atomhoz kapcsolódva erősen savas katalitikus helyeket alakítanak ki. Ezeken a helyeken indulhat meg a műanyag szerkezetének felhasítása.
Alacsony hőmérsékleten alakítható kapcsán a cikk további részleteket is bemutat.
A pirolízisnél jóval enyhébb körülményeket igényel
A módszer egyik fontos különbsége a hagyományos pirolízishez képest a szükséges hőmérséklet. Míg a pirolízisalapú megoldások jellemzően 450–500 Celsius-fokon működnek, az új eljárás konverziója 200 fok alatt is végbement.
A kísérletekhez nem kellett nemesfém-katalizátor, szerves oldószer, kívülről hozzáadott hidrogénforrás vagy kémiai iniciátor sem. Ez az alkalmazott anyagok és a reakciófolyamat szempontjából egyaránt egyszerűbbé teheti a technológiát, bár az ipari méretű felhasználáshoz további fejlesztésekre van szükség.
Van még megoldandó probléma
Az alumíniumalapú katalitikus anyag nedvesség hatására könnyen vizet köt meg, ami ronthatja a rendszer stabilitását. A kutatók ezért azt vizsgálják, miként lehetne az olvadéksókat halogénekkel vagy szénalapú anyagokkal ellenállóbbá tenni. Az ipari alkalmazás során szükséges elválasztási lépések egyszerűsítése szintén a további munka része.
Az izotópjelöléses és neutronszórásos elemzések alapján a kiinduló polimer szerkezete befolyásolja a végterméket: az egyszerűbb láncokból inkább benzinszerű, az összetettebbekből pedig dízelszerű vegyületek alakultak ki.
Forrás: portfolio.hu
2032 előtt nem számol euróval az MNB alelnöke
Feljelentés készül a 16 milliárdos elektronikus ingatlan-nyilvántartás miatt
120 ezer forintra nőhet a minimálnyugdíj januártól
Négynapos fórumon kérnek választ a független benzinkutak a kormánytól
Lezárult az iskolai laptopprogram: 579 ezer gépre 151 milliárd forint ment el
Vélemény, hozzászólás?